Szikra József: A győriek szeretik a színházukat

Egy kósza interjúnál nyomósabb oka volt annak, hogy Szikra József az első hívó szóra becsomagolta Ropi kutyáját és Győrbe autózott. Ha valamikor, hát most nagy szüksége van reklámra, a Budapesten élő színész azt szeretné, ha április 20-án telt ház lenne a győri teátrum Kisfaludy-termében.

Önálló, egyszeri és megismételhetetlen estre készül, a műsor arra a harminc évre emlékezik, amit a színész a városban töltött. Azért írok műsort, mert Szikra József maga sem tudja, miféle műfaj lesz, ami kikeveredik majd a szövegkönyvből.

Annyi biztos, ötvenévesen írt egy önéletrajzi regényt, amit eddig négy ember olvasott el. Köztük volt Benkő József, akinek mindenről, így erről az írásról is a színpad jutott az eszébe. Dramatizálta, megrendezte, a színész meg azt mondja, úgy fog beszélgetni a nézőkkel, mintha otthon, a nappalijában üldögélnének. Elhangzik majd néhány dal, vers, monológ, ha ott lesz egy-két régi barát, mondjuk Kocsis Rozi, ők is bizonyára beszállnak majd a játékba. Jó darab lesz. Szikra József négy évtizedes pályafutása és három évtizedes győri élete nem volt unalmas.

A színész fiatalon, Pétervári István színidirektor hívására cserélte le Veszprémet Győrre. Azt meséli, amikor először látta a város akkor még vadonatúj, Vasarely-mintás teátrumát, úgy érezte magát, mint az a falusi lakatos, akit a párt áthelyezett a téesz gépműhelyéből a Csepel Művekbe. Volt félelem, izgalom, remegés, de az első olvasópróba remekül sikerült. Ezt onnan lehetett tudni, hogy Áts Gyula biccentett, közölte, hogy kisfiam, te tudsz olvasni, majd arra utasította az új fiút, hogy menjen a nyolcasba. Ez volt Áts, Sipka, Perédy öltözője. Szikra Józsefet befogadták, komoly feladatokkal terhelték, évadonként négy-öt premierje volt.

A színész három évtizedes győri mérlege több száz szerep és három rendezés, a magánemberé egy fél élet, tele örömmel és bánattal, millió pocsék és még több édes pillanattal. Szikra József háromszor nősült, egyszer örülhetett gyereknek, kezdetektől barátja a Vaskakas Bábszínháznak, bábáskodott a város első kereskedelmi rádiójának születésekor, sajátjának mondhatta a Maskara gyerekteátru6mot, s itt jelentek meg versei először kötetben. Még újságot is írt, nem akármilyen eredménnyel. Az illetékesek megváltoztatták a forgalmi rendet, ki tudja már, melyik utcában.

Látható, hogy Szikra József, a győri színház örökös tagja nem bohém művészvendége, hanem rendes, adófizető, közélet iránt érdeklődő polgára volt a városnak, egyszer még kitüntetést is kapott az önkormányzattól. Megkérdeztem, ő meg elmondta, máig szereti Győrt. Szép és élhető hely, s ami egy színész számára fontos, a nézők szeretik a színházukat. Nem kérdeztem, de azt is elmondta, hogy Budapestet, a csúf és élhetetlen nagyvárost ugyancsak szereti. Sok színháza van, ami ugye egy színész számára szintén nem utolsó szempont. Költészet napja lesz, engedtessék meg egy programajánlat. Szikra József a múlt héten látta Nagy Balázst a Madáchban, aki teheti, nézze meg. A darab a József Attila musical, sok szerelemmel.

Ropi kutya jelezte, hogy az interjúnak vége, ideje a kávéházi fecsegésnél lombosabb elfoglaltság után nézni. A búcsúzásba azért még belefért egy kötelező kérdés, nevezetesen az, hogy na és most min dolgozik a művész úr. A válasz az, hogy fest. Egy éjszaka álmában látott egy képet arany, barna és fekete színekben. Másnap megvette a három tubus festéket. Azóta fest. Azt mondja, minden színész életében vannak olyan időszakok, amikor nem jönnek szembe a szerepek. Ezeket túl kell élni. A művészember ilyenkor ír, fest vagy főz. Szikra József ötvenhét évesen, pályájának negyvenedik évfordulóját ünnepelve ír, fest, főz és tervez. Szerepálma az, hogy szeretne mindent eljátszani, rendezői ambíciója konkrétabb: az Athéni Timon.

Névjegy

Szikra József 1955-ben született Budapesten. Középiskolás évei alatt a Kassák Ház Stúdióban és az Egyetemi Színpadon, Halász Péter, Ruszt József és Zsámbéki Gábor keze alatt ismerkedett a színházzal. Ami a szakmából tanulható, azt a Nemzeti Stúdióban, Bodnár Sándor tanítványaként tanulta meg. Segédszínészkedett Miskolcon, szerkesztő volt a Magyar Televízió szórakoztató osztályán, majd elvégezte a színi főiskolát. A Győri Nemzeti Színház 1982-ben szerződtette, ma itt örökös tag. Több száz szerepe közül Ibsen Nórájának Rank doktora áll a szívéhez legközelebb. Három rendezését láthatta a győri közönség. Capek: Végzetes szerelem játéka, Ruzante: Csapodár madárka, Csukás-Darvas: Ágacska.

Gaál József

Fotó: O. Jakócs Péter