Tanuljunk meg hímezni!

Népi iparművészektől tanulhatjuk meg a rábaközi hímzés és a hövelyi csipkekészítés fortélyait januártól, a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában.

Mindkét motívumvilágot a megyerikumok sorába választották, ezért is tartotta fontosnak a Kisalföldi Népművészek Egyesülete, hogy népi iparművész tagjai a hímzési technikákat, a motívumvilágot bemutassák és továbbadják az érdeklődőknek.

Székely Erzsébet, a rábaközi hímzés tudományát szeretné megtanítani a jelentkezőknek. A népi iparművész 14 éves korától hímez, az alapokat egy kőszegi iskolában sajátította el, majd tanfolyamokon, továbbképzéseken tanulta meg a tájegységek hímzéseit, az öltéstechnikákat. Tudását húsz éven keresztül a Kovács Margit-iskola diákjainak adta tovább, de felnőtteknek is tart szakkört.

Mivel Erzsébet „rábaközi lány”, csornai születésű, úgy döntött, kifejezetten ezzel a hímzéssel foglalkozik. Múzeumokból, gyűjteményekből kutatta fel az összes eredeti motívumot, öltésmintát. A rábaközi hímzés motívumvilágának jellemzője a szegfű, a gránátalma, az állat-, elsősorban a szarvas, és a madárfigurák, valamint a szálhúzásos technikával készült textilek különböző variánsai. Meggy bordó, őszi barna, olajzöld és nyers színeket alkalmaznak.

Annak idején lakástextilként, viseletként, mindennapi használatra készültek a hímzett dolgok, jellemezően kendőket, mellényeket varrtak ki.

Székely Erzsébet szerint a fiataloknak is érdemes megtanulni hímezni, hiszen nincs értékesebb, egy saját kézzel készített ajándéknál, de az sem elhanyagolható, hogy a hímzés kikapcsol a napi rohanásból, és hasznos időtöltésnek számít. Jó szórakozás, olyan, mint egy jó könyv, az örömet, a bánatot bele lehetet varrni – mondja az alkotó. Rábaközi motívummal készíthetünk például mobiltartót, könyvborítót, párnát, falvédőt, de akár ágytakarót is, amely a modern lakásban is jól mutat.

Székely Erzsébet azt mondja, azért szereti a rábaközi hímzést, mert igazi paraszti hímzés, az asszony annak idején az érdes, munkás újaikkal csodákat tudtak alkotni. Igaz, ma már, a Lenszövő-gyár bezárásával nehezebben lehet hozzájutni az alapanyagokhoz, drágák is, de mégis megéri kézimunkázni.

A kamarában a foglalkozás január 4-én indul, a hövelyi csipkekészítő szakkör, melyet Véghné Lőrincz Ágnes vezet, pedig január 5-én 15 órakor kezdődik, és kéthetente várja az alkotni vágyókat.

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: O. Jakócs Péter