Tízezer köbméternyi szennyvíz dübörög a talpunk alatt

Mérföldkőnek számított városunk csatornahálózatának történetében a Petőfi téri szennyvízátemelő és a hozzá tartozó főnyomó vezeték üzembe állítása. Másfél éves működése óta a Belvárosban enyhült a csatornabűz, kevesebb a beton korrózióból adódó csatornasérülés és javult a vízelvezetés hatékonysága.

A Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezetének októberi ülésén a szakemberek az építkezés néhány érdekes részletét is felelevenítették. A Mosoni-Duna parti sétányán haladva, a többség nem is gondolná, hogy kevéssel a lábunk alatt egy 500 mm átmérőjű szennyvízcsőben naponta akár tízezer köbméternyi szennyvíz dübörög 3,5 km hosszan.

A vezetéképítkezés legizgalmasabb része a Mosoni-Duna alatti átfúrás volt. A fúrópajzs a Kálóczy téri teniszpályák mellől indult és egy nap múlva ért át a túloldalra, a Cziráky-emlékmű mellé. A Rába-parti vezetékszakasz építését hónapokig hátráltatta a magas vízállás. Az építők hatalmas markológépe csak nagy nehézségek árán tudott átjutni a Rába Kettős híd alatt, hogy folytathassa a munkát.

A Petőfi téri átemelő munkagödrében télen is folyt a munka. Amikor odafent mínusz tíz fokra csökkent a hőmérséklet, a munkások 8-10 méteres mélységben elfogadható hőmérsékleten dolgozhattak. A szivattyútér kialakítása a svédországi Flygt szivattyúgyártó cég mérnökeinek útmutatása alapján készült. Az optimális áramlási viszonyok kialakítását modellkísérletekkel határozták meg. A szivattyúk legnagyobb szállító kapacitása másodpercenként 1100 liter. Eddig ezt egyetlen felhőszakadás alkalmával kellett igénybe venni.

A svéd mérnökök szerint a Petőfi téri átemelő hazai viszonylatban ugyan nagynak számít, de a nyugat-európai nagyvárosok záporelvezető rendszereiben nem ritkák a jóval nagyobb létesítmények.

Szöveg és fotó: Pannon-Víz