Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
A strasbourgi plenáris ülésen 560:35 arányban megszavazott, még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.
Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.
Az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.
Bizonyos termékeket pedig – például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket – világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.
A dohányiparnak a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.
Hölvényi György KDNP-s képviselő arról számolt be, hogy a javaslatok fontos lépést jelentenek az újrahasznosítási arány növelése és a hulladéklerakás csökkentése terén. Hozzátette azonban, a döntés jogtalanul büntetné azokat a közép-kelet-európai országokat, amelyek az uniós előírásoknak megfelelőn elkülönített hulladékgyűjtési rendszert alakítottak ki, ezért a magyar néppárti delegáció tartózkodott a szavazáson.
“A hulladék keretirányelv előírásainak megfelelően Magyarországon 2015. január 1-jétől kötelezővé vált az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer alkalmazása. A szelektív gyűjtéshez kapcsolódó beruházások megvalósítása jellemzően uniós társfinanszírozású projektek keretében történt, így 2015 márciusáig 62 projekt valósult meg. A most javasolt rendszer bevezetésével azonban a beszerzett eszközök nagy része feleslegessé, a gyűjtőjárművek kapacitása kihasználatlanná válna, így a projektekhez tartozó költség-haszon elemzések tervszámai nem lennének tarthatóak. Ezért a magyar delegáció tartózkodott a végszavazáson” – húzta alá.
A megállapodást még a másik uniós társjogalkotó intézménynek, a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia, ami várhatóan hamarosan megtörténik.
Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlen.
MTI
Fotó: Pixabay