Háromszáznál is több felvidéki magyar hallgatója van a győri Széchenyi István Egyetemnek. Zömük a város közelsége, az anyanyelven való tanulás és a színvonalas oktatás miatt választotta az intézményt, de sokuk döntésében szerepet játszottak a modern campus és a kisalföldi megyeszékhely által nyújtott lehetőségek is.

„A révkomáromi Selye János Gimnáziumban érettségiztem, ahonnan a legtöbben valamely szlovákiai – főleg pozsonyi –, csehországi vagy magyarországi egyetemen tanulnak tovább. A Széchenyi-egyetemet az egyik tanárom ajánlotta nekem. Érdekelt, és miután eljöttem a Nyitott Kapuk rendezvényre, megtetszett” – fejtette ki érdeklődésünkre Nagy Zoltán, aki ezekben a napokban fejezi be a villamosmérnök alapszakot, és februárban veszi át diplomáját. A fiatalemberrel az egyetem műholdas laborjában találkoztunk, amit a SZESat névre hallgató szakkollégium működtet. A csapat tagjai, vele a fedélzeten, hatalmas eredményt értek el nemrégiben: sikerült befogniuk a december elején pályára állított két magyar zsebműhold által sugárzott jeleket. Az egyetemi rádióamatőr klubban szintén tevékeny szerepet játszó hallgató szerint ez is mutatja, hogy az intézmény milyen kiváló lehetőségeket biztosít a diákoknak. „A campus és Győr nagyon jó, szülővárosommal összevetve különösen éles a kontraszt. Ráadásul munkát is találtam itt, egy kábeltévé-hálózatokhoz berendezéseket gyártó cégnél vagyok gyakornok, és hamarosan várhatóan főállású lehetek ugyanott” – jegyezte meg.

Nagy Zoltán egyike annak a 346 felvidéki hallgatónak, akik jelenleg a Széchenyi-egyetemen tanulnak nappali vagy levelező tagozaton.

Kéttucatnyian dunaszerdahelyiek, 31-en pedig révkomáromiak, de e kettőn kívül csaknem száz település szerepel a kimutatásban Alistáltól Marcelházán át Zsitvabesenyőig. Kimondottan slágerszak nincs a körükben, az intézmény mind a kilenc karának képzésein megtalálhatók.

Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes kérdésünkre kifejtette: az egyetem számára rendkívül fontosak a felvidéki magyar hallgatók, részben a nemzeti összetartozás miatt, de nem csak azért. „Közülük sokan szlovákul, angolul vagy németül is beszélnek, s az idegennyelv-tudás jó alapot jelent a képzéshez, az oktatásban és a kutatásban való részvételhez” – hangsúlyozta a szakember. A Széchenyi-egyetem egyébként évről évre több – a következő tanévben már 27 – angol nyelvű szakot indít, de természetesen az anyanyelven való oktatást szintén meghatározónak tartja.

Dr. Lukács Eszter beszélt arról is, hogy a nappali és levelező szakos hallgatókon túl további 14 részképzésen részt vevő felvidéki hallgatójuk van, akik egy kivétellel a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon tanulnak. Ők mindannyian az Erasmus+ európai ösztöndíjprogram keretében érkeztek, köszönhetően annak, hogy a győri egyetemnek 12 szlovákiai felsőoktatási intézménnyel él kétoldalú cserekapcsolata.

A gazdaságtudományi karon tanul a csiliznyáradi Bartalos Tünde is, de nem részképzésen, hanem 2013 óta nappali tagozaton. „Egy dunaszerdahelyi középiskolában érettségiztem, s utána több lehetőség merült fel a továbbtanulásra. A nyitrai egyetemre felvettek volna, de oda nem akartam menni, a pozsonyira nem vettek fel a szlovák nyelvtudás hiánya miatt, így végül a győri Széchenyi István Egyetemet választottam. A gazdálkodás és menedzsment alapszakot 2017-ben végeztem el. Jelenleg a vezetés és szervezés mesterszakra, valamint a turizmus-vendéglátás alapszakra járok párhuzamosan. Nem bántam meg, hogy idejöttem, s elsősorban azért érzem így, mert hatalmasat fejlődött az itteni campus az elmúlt években. Ezáltal az egyetem presztízse is nőtt, ami a munkáltatóknál előnyt jelent” – fejtette ki.

A hallgató által érzékelt fejlődés imponáló beruházásokat takar. Az elmúlt évtizedben 20 milliárd forintot fordítottak az egyetem fejlesztésére részben saját forrásból, részben a helyi önkormányzat és az állam támogatásából.

Ultramodern könyvtár és kollégium épült, a régi kollégiumi szárnyakat felújították, sportparkot hoztak létre, valamint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ keretében három épületet húztak fel. A közeljövőben várhatóan megkezdődik a Tudományos és Innovációs Park kialakítása az egykori kekszgyár helyén. Nem véletlen, hogy tavaly a Széchenyi campusát választották a legszebbnek Magyarországon, amely – tegyük hozzá – rendkívül praktikus is. A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi, illetve a győr-belvárosi Apáczai Csere János Kar kivételével a kilenc közül hét kar, továbbá öt kollégiumi szárny egy 200–250 méteres sugarú körön belül helyezkedik el szép környezetben, a Mosoni-Duna partján. Ebben az egyetemvárosban megtalálhatók éttermek, kávézók, vendéglátóhelyek, posta, bank, szupermarket, sportcsarnok, papír- és könyvesbolt is. Dr. Kovács Zsolt oktatási főigazgató azt hangsúlyozta, hogy a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások nemzetközi szintűek, emellett pedig számos külföldi ösztöndíj érhető el. Máté Eszter, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szerint a színvonalas sportolási és szabadidős lehetőségek sokat számítanak a diákoknak.

Az utóbbira példa Szabó Levente, akit a révkomáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban másfél éve letett érettségi után vettek fel a jogi karra. Ő biztosra akart menni: előtte elment az egyetem Nyitott Kapuk rendezvényére, sőt még órákra is beült. „A döntés meghozatalakor számított a távolság, de az is, hogy tizenkét éve kosárlabdázom, a Széchenyin pedig sokkal jobbak a sportolási körülmények, mint Szlovákiában. Előrébb tartok, mintha ott játszanék. Az oktatással szintén elégedett vagyok: a jogász szak nem könnyű, de nagyon jó” – magyarázta. A fiatalember egy győri és egy mosonmagyaróvári kosárcsapatnak is tagja, ami a heti három edzéssel és a meccsekkel együtt ugyan fárasztó, viszont élvezi.

Nem bánta meg, hogy Győr mellett tette le a voksát a gelléri Kürthy András sem. Az Apáczai-kar nemzetközi tanulmányok alapszakán 2018-ban szerzett diplomát, az emberi erőforrás-tanácsadó mesterszakon pedig nyáron végez. Az előnyök között a jól felépített képzést, a színvonalas oktatást sorolta, valamint azt, hogy a város közelsége miatt rugalmasan tudja megoldani az utazást. Ráadásul a győri Audi-gyár egyik beszállítójánál, a Rehau-Automotive Kft.-nél, a HR-részlegen gyakornoki állást kapott, ami a szakmai tapasztalatszerzés és az anyagi szempontok miatt egyaránt előnyös.

A Széchenyi-egyetem régóta népszerű a felvidéki magyarok körében, így az ott diplomát szerzettek egyre népesebb tábort alkotnak. Szeretettel gondol például egykori alma materére a csicsói Barthalos Péter, aki 2005 és 2010 között elvégezte az akkor még a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar nappali tagozatát, két évre rá pedig növényvédő szakmérnöki diplomát szerzett. „Lett volna lehetőségem Szlovákiában, Nyitrán tanulni, de Magyarország közelebb áll hozzám, így ezt választottam. Ráadásul már általános és középiskolai tanulmányaimat is magyarul folytattam. A mai napig szívesen járok vissza Óvárra, több professzorral tartom a kapcsolatot, sőt a szombati gazdászbálon is ott leszek” – mesélte lelkesen. Örömmel említette, hogy a megszerzett tudásnak és oklevélnek nagy hasznát veszi, hiszen a szakmájában helyezkedett el: családi gazdaságukban dolgozik, emellett tavalyig egy nagy gazdaság agronómusa volt, jelenleg pedig egy olyan vetőmag-forgalmazó cég területi képviselője, amely mindkét országban jelen van. Mosolyogva fűzte hozzá: „A mostani munkámat is az egyetemnek köszönhetem, ugyanis én másoknál jobban ismerem a magyarországi mezőgazdasági szakkifejezéseket.”

Forrás: Széchenyi István Egyetem / Hancz Gábor