Több vendégéjszaka, magas foglalkoztatottság, kiemelkedően sok új lakás megyénkben

Churchill csak azoknak a statisztikáknak hitt, amelyeket maga hamisított. Kétségtelen, hogy a számokkal lehet játszani, még úgy is, hogy összevetés nélkül, önmagukban igazak. Mi most a többi megyéhez viszonyítva próbáljuk meg fölrajzolni szűkebb hazánk jellemzőit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves adataiból a térképre.

A KSH az adott térséget, megyét jó néhány fontos, első negyedévi adat birtokában próbálta elhelyezni az országos térképen. Ehhez feltüntette – többek között – a megyék területét, lakónépességét, az ott élők foglalkoztatását, a regisztrált vállalkozásokat, az ipari termelést, az épített lakások és a vendégéjszakák számát is.

Nyilvánvaló, hogy ha egy megye területe és lakószáma szignifikánsan nagyobb, akkor jó eséllyel több más paraméter is kedvezőbb képet mutat a kisebb földrajzi egységeknél. Az is könnyen belátható, hogy a fővárosban, a Balaton környékén vagy éppen Hajdú-Bihar megyében az ottani fürdők miatt feltételezhetően több a vendégéjszakák száma.

Győr-Moson-Sopronban az ország népességének 4,7 százaléka él. A foglalkoztatás ötszázalékos részesedéssel vesz részt az ország száz százalékából. Ebből a szempontból a jóval nagyobb lélekszám miatt fölényesen előz bennünket a főváros, Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén is.

A balatoni megyéket is megelőzzük a vendégéjszakák számában

Budapesten az ország lakosságának 17,9 százaléka él, a foglalkoztatottság aránya az országos népesség százalékában 19,2 százalék. Pest megyében ezek a számok: 12,7 és 13,1. Győr-Moson-Sopronban a lakosság 4,7 százaléka lakik, a foglalkoztatás 5 százalékot mutat, hangsúlyozottan akkor, ha az országos adatot tekintjük 100 százaléknak. Fejér megyében 4,5 százalékos a foglalkoztatottság, a népesség 4,3 százalékos. Borsod előz bennünket a foglalkoztatottságban 6,1 százalékkal, ám a lakosságszám ott 6,7 százalék. Hajdú-Biharban ugyancsak a magasabb lélekszám (5,4 százalék) mellett 5,1 százalék a foglalkoztatottság.

Kimondható a számok alapján, hogy a fejlődőképes, innovatív megyékben a foglalkoztatottság százalékpontja magasabb annál, mint ahány százalék lakik az adott térségben. Budapesten 1,3, Pest megyében 0,4, Fejérben 0,2 százalékkal haladja meg a foglalkoztatottság a népességarányt. Győr-Moson-Sopronban 0,3 százalék ez a szám. A lemaradó megyékben fordított az arány, Borsod-Abaúj-Zemplén esetében például jól mutat az 5,1 százalék foglalkoztatottság, ám ehhez 0,6 százalékkal magasabb lakosságszám társul.

Megnéztük a regisztrált vállalkozások arányszámát is. (Vagyis: az adott megyében az országban összesen bejegyzett vállalkozások hány százaléka található.) A kétmilliós Budapesten természetesen kiemelkedően magas, 23 százalék. Pest megye jutott még tíz százalék fölé. A gyakran versenytársunknak tekintett Fejérben 3,4, míg Győrben 4,2 százalék. Meglepő Bács-Kiskun 5,8, illetve Hajdú-Bihar 5,7 százaléka, de ez ismét a magas lakosságszámmal magyarázható.

Az épített lakások száma rendkívül árulkodó. Ebben Budapestet és Pest megyét is megelőztük, nálunk építették az ország új lakásainak 24,4 százalékát. (Budapest csak 9,9, Pest megye 23,6, Fejér 3,7 (!) százalék.

Az adott térségben eltöltött vendégéjszakák az idegenforgalmi tendenciákat mutatják. Természetesen a főváros magasan vezet (40,2), Pest megye 4,7, Győr-Moson-Sopron pedig 4,4, amivel megelőzzük még a balatoni megyéket is.

H. F.

Fotó: O. Jakócs Péter