Tolvajfogás és mentés a kilencedik emeletről – két győri rendőr az utcáról
A közrendvédelmi járőrök mindennapja változatos, percről-perce alakulnak a feladatok. Kiss Tivadar törzsőrmesternek és Farkas Péter őrmesternek nemrég türelemből, rátermettségből és szakmaiságból is vizsgázniuk kellett. Élesben, az életben.
– Az ügyeletvezető utasítására jelentünk meg a győri intézményben, ahonnan besurranó tolvajról érkezett bejelentés, aki öt mobiltelefont emelt el az ott lévő gyermekek táskájából – kezdte Farkas Péter őrmester. – Szerencsére az intézmény profi, jó helyre felszerelt és beállított kamerával rendelkezik, így a felvételeket visszanéztük, s itt derült ki, hogy feltételezett tettest korábbi intézkedésekből már ismertük.
– Teljesen átlagos, hétköznapi, jól szituált külsejű férfiről volt szó, tehát senkinek nem lehetett feltűnő az ő jelenléte az intézményben, nem viselkedett feltűnően, értette a dolgát – vette át a szót Kiss Tivadar törzsőrmester. – A helyszínen lévő igazgatóhelyettesnek megígértük, hogy addig nem megyünk haza, míg meg nem találjuk és vissza nem adjuk a gyerekek telefonjait. Az ügyeletvezetővel egyeztettünk és engedélyt kaptunk, hogy Petivel együtt induljunk el a gyanúsított felkutatására, hiszen mind a ketten ismertük már korábbról, tudtuk, merre mozoghat. Minden addigi feladatunk alól felmentettek, így gépkocsival keresni kezdtük a férfit és az öt telefont.
Fontos, hogy elinduljon a „forró nyom”, hiszen tartani lehetett tőle, hogy az illető átöltözik és amilyen gyorsan csak lehet, értékesíteni akarja a zsákmányt. A fiatal rendőrök az idővel futottak versenyt.
– Egy órán belül egy buszmegállóban vettük észre, s tényleg nem abban a ruhában volt, amiben a felvételen láttuk – folytatta az őrmester. – Odamentünk hozzá, nekiszegeztük a kérdést, természetesen eleinte mindent tagadott. Nyugodt volt, a viselkedése nem volt gyanús, nekünk meg további bizonyíték kellett. Figyeltük a viselkedését, hogy hasonlít-e a kamerafelvételen látotthoz. Jellegzetes menése volt, ezt is megvizsgáltuk, illetve most is ugyanúgy oda-odanézett a karórájára, mint a kamerán. Na meg a haja, ami segített az azonosításban. Tivadar továbbá elkérte a telefonját…
Kiss Tivadar törzsőrmester és Farkas Péter őrmester alig két óra leforgása alatt megtalálta az ellopott telefonokat
– Megnéztem milyen beszélgetései voltak, s akkor vettem észre, hogy már különféle üzenetekben árulja is a kérdéses készülékeket. Továbbra is tagadta, mi pedig az ügyelettel egyeztette bevittük további kihallgatásra a kapitányságra. Itt teljes beismerő vallomást tett, amiből kiderült, hogy a helyszínről kisietve egy autóban átöltözött, a lopáskor használt ruháit elrejtette, majd a telefonokat egy ismerőséhez vitte, hogy később értékesítse a nagy értékű mobilokat. A bűnügyes kollégákkal kimentünk a az orgazdához, ahol megtaláltuk a telefonokat, illetve más egyéb bűncselekményből származó értéktárgyakat is.
A fiatal rendőrök pedig betartották az ígéretet: addig nem mentek haza, míg meg nem találták a telefonokat…
Alig telt el pár nap, s a járőröknek ismét meg kellett mutatni kitartásukat és rátermettségüket. Paneltűzhöz riasztották a hatóságokat, Péter és Tivadar az elsők között érkezett a helyszínre. A tizedik emeleten egy folyosói tároló gyulladt ki, nagy lánggal és pokoli füsttel égett. A rendőrök gyorsan felmérték a helyzetet, menteni kell az embereket!
– A liftet értelemszerűen nem használhattuk, gyalog rohantunk fel. A kilencedikig jutottunk csak, mert akkora füst volt, hogy képtelenség lett volna tovább menni – mesélte Tivadar. – Fentről lefele kezdtük a kiürítést. Az egyik lakásban egy mozgásában korlátozott fiatalember volt, aki segítséget kért. Először rám támaszkodott, de nem volt jó ötlet, így az ölembe kaptam és elkezdtem vele lefele futni. A nyolcadikon már meg is állítottak, hogy ott is segítség kellene, szintén mozgássérült emberről van szó. A negyedikig jutottam az első sráccal, majd vissza a másodikért, de a hetediken ismét szóltak, hogy ott is kellene segítség… Mire én leértem a második bajba jutottal, szerencsére egy nyugdíjas tűzoltó is beszállt a mentésbe, így nekem csak két embert kellett végül lehoznom. Elfáradtam és leizzadtam, de megérte…
A győri lakosok biztonságát vigyázzák a fiatal zsaruk és bajtársaik
– Kemény szituáció, de összehangolt, profi munka volt, amit a katasztrófavédelem, a mentők és a rendőrök végeztek – mesélte Péter. – Mi rendőrök értünk oda először, a helyszínt próbáltuk előkészíteni a tűzoltóknak és a mentők is gyorsan megérkeztek. Az élet védelme ilyenkor az elsődleges, míg a helyszíni tűzoltó parancsnok nem érkezett meg, nekünk kellett dönteni. Tanulságos este volt, örülünk, hogy senkinek nem esett baja.
A srácok úgy beszéltek a két esetről, mintha teljesen hétköznapi sztori lenne. Nekik lehet, hiszen a védelmünkre esküdtek fel. Két fiatal zsaru a hétköznapokból, akik nem nagyon ismernek lehetetlent. Komolyan veszik a szolgálunk és védünk szlogent. Köztünk élő hősök, bakancsban és egyenruhában…
Havassy Anna Katalin
Fotó: Marcali Gábor