Történelmi kalandozás Győrben

Megpályáztuk az Európa Kulturális fővárosa címet, fő témánk pedig az áramlás – írtuk korábban a koncepciót ismertető cikkünkben. Most a kulturális és művészeti tartalomra fókuszálunk. A programterv elemeit három csoportba sorolták: az ÚT, a VÁROS, és a PÁRBESZÉD témakörökbe. Első írásunkban az ÚT programcsomagot mutatjuk be, legközelebb a VÁROS, végül a PÁRBESZÉD kerül sorra.

Győr volt Európa éléskamrájának az ajtaja

Az ÚT témaköréhez tartozó áramlásként tekintünk minden olyan folyamatra, ami Európa újkori történetében jelentős szerepet játszott, és szárazföldi vagy vízi utakon keresztezve Győrt, alakított vagy alakít a város történetén – olvasható a pályázatban, mely ennek a programcsomagnak a célját is megfogalmazza: „…bemutatni a Győrt keresztező európai utakat és összegezni az úton szerzett tapasztalatainkat. Ezek az utak valóságosan és virtuálisan is végigjárhatóak, és terveink szerint hozzánk vezetik majd a 2023-ban hozzánk érkező vendégeit is. A csomag gerincét adó Tematikus utak a legjobb ábrázolási módjai az áramlás tematikájának.”

Ha 2023-ban valaki Európából indulva Győrbe látogat különféle utazási formákkal, már az ide vezető út alatt egy kaland részese lesz, s máris többet megért az áramlás folyamatának európai dimenzióiból – ígérik a pályázat szerzői, akik öt ilyen tengelyt dolgoztak ki a természetes áramlás valóságos vagy szellemi, virtuális nyomvonalán.

A magyar gabona, az alföldi szarvasmarha, a bakonyi makkon hizlalt disznók útja Győrön keresztül vezetett egészen a németországi nagyvásárokig. Nürnbergben a – minden bizonnyal Győrön keresztül hajtott – magyar szürke marhának még külön szobrot is állítottak az éhínségtől megmenekülő hálás németek, idézi fel a történelmet a pályázat, majd visszautal arra: „Az 1911-es párizsi hűtő-kongresszuson Leblon elnök Magyarországot Európa éléskamrájának nevezve köszöntötte a magyar küldötteket. Ennek az éléskamrának az ajtaja volt Győr”.

Az olvasmányként is izgalmas pályázat föleleveníti: „Ezen az ajtón át juthatott el osztrák közvetítéssel a magyar hájas tészta receptje a francia pékekig, akik azóta is büszkén hajtogatják vajjal croissantjaikat, talán nem is sejtve, hogy annak félhold alakjával a magyarok a török ellen aratott győzelmüket ünnepelték először Budán.”

Céhlegények, és a bohém művészvilág

Nemcsak kereskedelmet fellendítő haszna volt azonban ennek az útvonalnak, hanem az információ áramlásának nagyszerű csatornájaként Győr első kézből kapta a híreket az átutazó kereskedőktől a betérővendéglők asztalai mellett. Ezt az útvonalat a Debrecen–Nürnberg kereskedelmi tengelyként írja le a pályázat.

Nincs más dolgunk – érvelnek a szerzők –, mint 2023-ra Győrbe vezető, tematikus gasztronómiai kalanddá rendezni ezeket az európai történeteket

A másik, a Pest – Buda – Drezda céhlegény-tengely pedig azért volt fontos városunk számára, mert „a középkori Európa iparostanoncai keresztül-kasul járva a kontinensen igyekeztek a lehető legtöbb tudást összeszedni, és tanulóéveik leteltével mindezt Győrön keresztül hazahozni az európai nagyvárosokból. Az európai műhelyekben kitanult ifjak, technológiai ismeretek, motívumok és új szerszámok mellett, hazatérve magukkal hozták Európa aktuális kulturális áramlatainak hírét is.”

A Duna-Majna-Rajna hajózási tengely a ma embere számára is közismert. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója. Tíz országon halad át, vízgyűjtő területe pedig hét további országot érint. Útja négy jelenlegi fővároson át vezet, ebből három város Győrből egy-két óra alatt elérhető. A Duna maga az európai áramlás, nemcsak vízügyi, kereskedelmi és gazdasági értelemben, hanem kulturálisan is a nemzetek együttműködésének, párbeszédének szimbóluma.

A Szent László út Győrből, Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém, Tihany, Somogyvár érintésével egészen, Nagyváradig vezet. Győriként pontosan tudjuk, hogy a több mint 400 éve a győri székesegyházban őrzött Szent László-herma Magyarország harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után. A herma öröksége túlmutat a városon.

A Szent László út elsősorban a magyar identitás erősítését szolgálja, barangolói legyenek akár győriek, vagy határon belülről, illetve azon túlról érkező magyarok.

A vasúti közlekedésben a Nagyvárad Párizs tengely haladt át városunkon. „Győrön keresztül utazott Párizsba Ady Endre és a nyugatosok egész nemzedéke, hogy a város bohém művészvilágának szabad levegőjével teleszívva tüdejüket térjenek haza ugyanezen az útvonalon Nagyváradra”. Ezt a kalandos utazást élheti végig a valóságban is bárki, aki 2023-ban vasúton közelíti meg az úticélt.

Menekülő püspök, munkaszolgálatosok, trabantos NDK-sok

A pályázat a Menekülők, települők útjait mint az áramlás folytonos színtereit is fölidézi, megrajzolja Európa egyik legforgalmasabb országútján. A menekülés témakörének Győrhöz kötődő történéseit régről kezdik a szerzők. „Walter Lynch ír püspök hányatott életének utolsó állomása Győr volt, szülővárosa pedig Galway, a 2020-as év Európa Kulturális Fővárosa. A püspök 1649-ben, a katolikusok üldöztetése elől kényszerült hazájából menekülni, magával hozva egy, a gyermek Jézus fölé hajolva imádkozó Szűzanyát ábrázoló képet, és megteremtve ezzel Galway és Győr között a máig aktívan működő zarándokutat, és megalapozva a két város katolikus közösségeinek élő kapcsolatát. 1944 nyarán és őszén munkaszolgálatosok és deportáltak halálmenetei haladtak keresztül a városon, a budapesti, délvidéki, kárpátaljai magyar zsidóság tagjait gyalogoltatva a biztos halálba. 1947–48-ban a felvidéki magyarságot Győrön, Komáromon keresztül telepítették át Magyarországra. 1956 októberében magyar fiatalok, egyetemisták, munkások, egész családok és családjaikat hátrahagyók menekültek itt nyugatra az orosz tankok és az ÁVH börtönei elől. 1989-ben NDK-s rendszámú Trabantok indultak a határ felé, hogy fél Európát megkerülve, Magyarországon, Győrön, Sopronon keresztül juthassanak haza, ugyanannak a falnak a másik oldalára.”

A menekülés témakörét a jövőbe mutató konstruktív válaszkísérletekkel fogalmazza meg a pályázat hangsúlyozva, hogy Európának saját identitása van, az európai kulturális örökség, a zsidó-keresztény kulturális alapunk megőrzése megkívánja, hogy a múltban elkövetett bűnök, hibás döntések feltárásával és feldolgozásával európai létünk alapértékeit erősítsük meg.

Megismételhetetlen élmény lesz a tematikus utcafesztivál

A pályázat az ÚT programsorozaton belül külön alfejezetet szentel a történelmi kertek programjainak. A program tervezett partnerei a régióban Magyarországon és a határokon túl: a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, a kismartoni Esterházy-kastély (Ausztria), a galántai Esterházy-kastély (Szlovákia) és a gernyeszegi Teleki-kastély (Románia).

Az  utcafesztivál remek alkalom a kultúra kiterjesztésére

A teljesség igénye nélkül, de még szólni kell az ÚTON című tematikus utcafesztiválról, mely a győri Európa Kulturális Fővárosa program egyik nagyrendezvénye lesz. A pályázat hangsúlyozza, hogy ez nem hagyományteremtő kezdeményezés, hanem egyszeri és megismételhetetlen, éppen így válik annak a kivételes lehetőségnek a szimbólumává, amit az Európa Kulturális Fővárosa cím egy város életében és jövője szempontjából jelenthet. Olyan eseményt ígérnek, ami „néhány napra színházzá változtatja Győr belvárosát, nemzetközi utcaszínházi produkciókat hívva meg. Az ingyenesen elérhető szabadtéri programok a legjobb lehetőségei a kultúra legszélesebb körű terjesztésének, és a közönség aktív részvételével számoló, nyelvi korlátoktól lehetőségek szerint mentes utcaszínházi előadások az európai közösség erejét hirdetve válhatnak igazi áramlat-élménnyé.

Az ÚTON a győri Európa Kulturális Fővárosa év áramlás tematikájának összegzése, de egyben egy határokon átívelő fórum lehetősége is, ami az emberek európai áramlásának kérdését a művészet eszközeivel megfogalmazott válaszok összegyűjtésével igyekszik értelmezni.

Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

Hajba Ferenc