Új épülettel bővült a hajléktalanszálló
Új épülettel bővült a hajléktalanok ellátása Győrben: az Avar utcai telephelyen szerdán átadott modern szállóval mintegy 150 főt tudnak fogadni az átmenti ellátás keretei között. Az intézményi gondozást igénybe vevőkön túl jelenleg majdnem ugyanennyien éjszakáznak az utcán, az önkormányzat természetesen őket sem hagyja magukra.
„Példaértékű, egyedülálló, fantasztikus és követendő” – ezekkel a szavakkal jellemezte Borkai Zsolt polgármester Győr szociális hálóját, melynek jó példája a jelenlegi, 220 millió forintból megvalósult beruházás. Hangsúlyozta, az önkormányzat kiemelten figyel azokra, akiknek segítségre van szükségük, s a tél közeledtével ez fokozódik.
Sütő Csaba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője jelentős fordulópontnak nevezte a beruházást, hiszen a 47 új férőhelyen túl 50 korszerűtlen, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő férőhelyet válthattak ki. „Az egész Dunántúlon páratlan intézményben magas színvonalú ellátást tudunk biztosítani a rászorulóknak, a kollégáinknak pedig megfelelő munkakörülményéket” – mutatott rá a szolgálatvezető.
A 730 négyzetméteres, főként tízfős szobákból álló épületben betegszobát és közösségi teret is kialakítottak, ahol lehetőség van egyéni és csoportos foglalkozásokra. Gyakori kifogás a hajléktalanszállókkal kapcsolatban, hogy az otthontalan emberek féltik a holmijukat, azért nem veszik igénybe az ellátást, ám az új, közel százfős épületben mindenkinek van lehetősége lakattal ellátott szekrényt használni.
A Hajléktalanokat Segítő Szolgálat 1994. óta látja el a városban, s annak peremterületein élő hajléktalanokat. Az intézmény összesen 292 elhelyezést biztosító férőhelyen (Átmeneti Otthon, Rehabilitációs Otthon, Hajléktalanok Otthona) nyújt komplex ellátást, melyet a hajléktalanok a saját kérésükre, rászorultságtól függően vehetnek igénybe.
Az októberi adatok alapján jelenleg mintegy 150 ember él közterületeken, a sátrakat, összetákolt bódékat, elhagyott épületeket választják inkább a hajléktalanszálló helyett. A város nem hagyja őket sem teljesen magukra, a krízisidőszakban minden nap visznek nekik a szociális munkások meleg teát és élelmet.
Az új hajléktalanszállót megáldották a katolikus, az evangélikus és a református egyház képviselői. Csorba János evangélikus lelkész úgy fogalmazott, a szeretet felelős gondolkodást és cselekvést is jelent, s ez az új épülettel kézzelfoghatóvá válik.
Páternoszter Piroska, az önkormányzat Humánpolitikai Főosztályának vezetője az átadót követően lapunknak hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy minél kevesebb legyen a fedél nélkül élők száma, és az ellátórendszer segítségével el tudják hárítani az életveszélyt. Krízisidőszakban, azaz novembertől április végéig az ellátás a Szarvas utcai, 60 férőhelyes szállóval is kiegészül. A szociális ellátásban dolgozók minden hajléktalannal kapcsolatban vannak. Az októberi adatok alapján jelenleg 150 ember él közterületeken, a sátrakat, összetákolt bódékat, elhagyott épületeket választják inkább a hajléktalanszálló helyett. A város nem hagyja őket sem teljesen magukra, a krízisidőszakban minden nap visznek nekik a szociális munkások meleg teát és élelmet. „Fontosnak tartjuk, hogy ők is kapjanak ellátást, az étkeztetés is kiemelt feladat a téli időszakban. A szociális munkások a hajléktalanok orvosi ellátására is figyelnek. A leghidegebb időszakokban természetesen megemelkedik az átmeneti szállást igénybe vevők száma, s az biztos, hogy férőhelyhiány miatt senkit nem küldenek el, mindig találnak megoldást a hajléktalanok befogadására a szállón.
Páternoszter Piroska elmondta, természetesen az önkormányzat legfőbb célja a fedélnélküliség megszüntetése. A szolgáltatásban dolgozó szakemberek segítségével lehetőséget szeretnének nyújtani az utcára került embereknek, hogy humánus körülmények között megfelelő megoldást találjanak problémájukra. Az átmeneti ellátás működésének célja továbbá, hogy a hajléktalan emberek elkerülve az utcán való lét testet-lelket romboló hatásait, mentálisan és fizikálisan is olyan állapotba kerüljenek, hogy alkalmassá váljanak a társadalomba történő visszailleszkedéshez. Jó példáról pedig a közelmúltból is beszámolhatunk, két uniós program segítségével 40 embert sikerült a szállóra integrálni, 60-an pedig albérleti lehetőséghez jutottak.
A főosztályvezető azt is megjegyezte, a győri lakosság nagyon toleráns, s rengeteg vannak, akik segítenek, értesítik a diszpécserszolgálatot, ha a bajba került embert látnak, illetve civilek és éttermek rendszeresen ajánlanak fel ételt a rászorulóknak.
Z. A.
Fotó: Marcali Gábor