Új és tiszta környezetben

Megújult helyen pihenhetnek a szabadhegyiek, mert rendbe tették a Lepke utca melletti lakótelep zöldterületét.

Az elmúlt években több ütemben zajlott a terület rendbetétele Győr-Szabadhegyen. Diligens Tibor, a városrész önkormányzati képviselője bemutatta a megszépült park új elemeit. Több helyen is új gyalogos-közlekedő létesült, míg a régebbi rossz állapotban lévő járdaszakaszokat is rendbe tették a szakemberek, mintegy 200 méter hosszúságon. A városrészben is sok kisgyermekes család él, így könnyebben tudnak közlekedni a babakocsival az anyukák, illetve az idősebbek közlekedése is jóval könnyebbé vált. A járdafejlesztés, a kivitelező gyors munkájának köszönhetően, másfél hét alatt megvalósult, így azóta már a megújult felületen sétálhatnak az ott élők. Új padokat is használatba vehetnek, hiszen közel tíz bútor is kikerült az elmúlt időszakban.

„A korábbi évtizedekben ez egy elhanyagolt terület volt, így már megérett arra, hogy elkezdjük közösen gondozni és kialakítsunk a lakótelepen élőknek egy tiszta zöldterületet, ahol sétálhatnak és pihenhetnek” – mondta el szerkesztőségünknek Diligens Tibor. Kiemelte, folyamatosan fejlesztik a lakóterületet, hamarosan újabb parkolóhelyeket alakítanak ki.

Nagy Csaba, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs munkatársa hozzátette, kiemelt feladatként kezelik a zöldterületek gondozását és tisztítását, a növények öntözését.

„Ki kell emelnem, hogy az egyik pad fölé egy lugast építettünk, és mellé rózsabokrokat ültettünk, bízva abba, hogy majd befutja a növény, így egy árnyékosabb, de gyönyörű környezetben lehet üldögélni a padon” – mutatott rá az önkormányzati képviselő és elmondta, a mostani fejlesztés több mint tízmillió forintból valósulhatott meg.

Beszélt arról is, hogy a városrész egyik nagy problémája az úthálózat jelenlegi állapota. Ígérete szerint a közeljövőben az útkezelővel és más szervezetekkel közösen igyekezni fog ezek javításán és folyamatos fejlesztésén. „Több utca is van, ami a fejlesztésekben prioritást élvez” – zárta szavait a képviselő.

Szöveg és fotó: Rozmán László