Új fejlődési pályán az Alpok-Adria Rektori Konferencia
Rijekában rendezték meg a napokban az Alpok-Adria Rektori Konferencia ülését, ahol a Széchenyi István Egyetem átadta az elnökséget a Rijekai Egyetemnek.
A győri egyetemet dr. Földesi Péter rektor, dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes és dr. Komlósi László rektori megbízott képviselte. Rijeka 2020-ban lesz, Győr 2023-ban szeretne lenni Európa Kulturális Fővárosa.
Az Alpok-Adria Rektori Konferencia a régió egyetemeinek szövetsége. Vezetőik ezeken a fórumokon egyeztetnek a lehetséges együttműködésekről, a fejlesztési irányokról és tapasztalatokat cserélnek. Minden évben más egyetem viszi az elnökséget. Tavaly dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora vehette át a szövetség irányítását azok után, hogy májusban Győr adott otthon a rektori konferenciának.
„Dr. Földesi Péter új kezdeményezésekkel élt a szövetség megújítása érdekében. A rektorok áttekintették az ösztöndíjakkal, a nyári egyetemekkel, a közös tudományos és pályázati együttműködésekkel kapcsolatos lehetőségeket, külön fókusszal az EU-s forrásokra történő közös pályázatokra. Megállapodtak abban, hogy jelképes tagdíj befizetésével lehetővé teszik egy kis, adminisztratív központ létrehozását, ami a Klagenfurti Egyetemen meg is valósulhat. A Széchenyi István Egyetem nagyon sokat hozzátett az AARC-hez, a rektorok úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt évben újraéledt a szervezet, új lendületet kapott, dinamikusan működik” – értékelte a győri elnökség eredményeit dr. Komlósi László korábbi nemzetközi rektorhelyettes, jelenleg rektori megbízott, aki maga is többször egyeztetett az egyetemek vezetőivel a továbblépési lehetőségekről, egy központi titkárság létrehozásáról.
A Széchenyi István Egyetem rektora ünnepélyes AARC ülés keretében adta át az elnökséget a napokban Rijekának. Győr szempontjából is volt érdekessége a rendezvénynek. Ugyanis Rijeka 2020-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, Győr pedig 2023-ra pályázta meg a címet. Rijeka polgármestere és az EKF-iroda igazgatója is jelen volt és felszólalt a szenátusi ülésen. A vendéglátók beszámoltak arról, hogy Rijeka város és az egyetem szorosan együttműködött az EKF pályázat előkészítésében és közös sikerként értékelik az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését.
Dr. Komlósi László nemzetközi rektorhelyettesként, rektori megbízottként is széles körű tapasztalatokat szerzett, megismerhette a külföldi egyetemek működését. A felsőoktatási világtrendekről szólva elmondta portálunknak, hogy a súlypontok ma már nagyon összecsengenek a nyugati világban és Közép-Európában.
Dr. Komlósi László is felszólalt az ünnepi szenátus ülésen.
„Az egyetemek finanszírozásával, fejlesztésével, a kutatások fenntartásával kapcsolatos problémák is nagyon hasonlóak. Az állam majdnem minden országban egyre kevesebb direkt támogatást ad a felsőoktatásnak. Arra hivatkozva, hogy az egyetemeknek társadalmi felelősségük is van, ezért meg kell szólítaniuk a társadalmi szervezeteket és a versenyszférát egyaránt, fel kell ajánlaniuk azt a tudást, ami az Alma Materekben felhalmozódott. Ennek köszönhetően ma már az ipar és az egyetemek kapcsolata teljesen más, mint tíz évvel ezelőtt volt. Magyországon a Széchenyi Egyetem élenjár ezen a területen is, példának tekintik, mintát jelent, ahogy bevonja környezetét és együttműködik, együtt fejlődik a gazdasággal – mondja dr. Komlósi László, hozzátéve, hogy így, a helyi erőket összefogva a nemzetközi közös projektekben is hatékonyabban tudnak részt venni az egyetemek. Akár az EU által kiírt, akár regionális, akár nemzeti pályázatokról essék szó.
„Nagyon megváltozott a felsőoktatás világa, nyitottabbá vált, a források akkor igazán elérhetők, ha magas szintű együttműködést tudnak felmutatni az egyetemek. Győri kezdeményezésre az Alpok-Adria Rektori Konferencia is ebbe az irányba fejlődhet tovább. Olyan közös kutatócsoportokat, együttműködő szervezeteket alkothat, amelyek a pályázatokon már a kritikus tömeggel tudnak megjelenni. Azt kell feltérképeznünk, hogy milyen kapacitásokat tudunk mozgósítani, mik elérhetők például Udinében, Triesztben, Klagenfurtban, Ljubljanában, Mariborban, Rijekában vagy Győrben. Nagyon pozitívnak tartom, hogy már nem a távolságtartás, hanem az együttműködés a meghatározó az egyetemek közötti kapcsolatokban” – mondja Komlósi professzor.
„A Széchenyi István Egyetem nagyon szép éveket él meg, progresszív folyamatot visz végig mind a nemezetköziesítést, mind a fejlesztéseket tekintve, az innováció, a társadalommal és a gazdasággal való együttműködés területén egyaránt” – teszi hozzá dr. Komlósi László.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem