Új helyszínekkel gazdagodott az UNESCO világörökségi listája

Idén eddig 8, köztük dán, francia, német, iráni, lengyel helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája - tette közzé holnapján a szervezet vasárnap.

Az UNESCO július 9. óta ülésező világörökségi bizottságának 41. ülésén felvette a listára a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert kultúráját.

Felkerült a listára a 16. és 17. században épült velencei erődvonal 15 épülete, a lengyelországi Tarnowskie Góry (történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt), az iráni Jazd település, amely “a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja”.

A japán Okonosima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. A szinte érintetlenül fennmaradt régészeti ásatási helyen látható, hogy változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között.

A nyolc helyszín között szerepel a Francia Polinéziához tartozó Raiatea-szigeten fekvő Taputapuatea szentélye, Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, valamint a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális.

A bizottság döntött korábban arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került Bécs belvárosa és az Izrael által megszállt Hebron óvárosa, a Nagy-korallzátony azonban nem.

A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát. Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.

Fotó: UNESCO (A japán Okonosima szent szigete)

MTI