A győri kereskedelmi vendégéjszakák tekintetében először 2017-ben léptük át a négyszázezres álomhatárt, a 2018-as adatok pedig már az ötszázezret közelítik. Ezzel városunk természetesen ismét bekerült hazánk tíz leglátogatottabb városa közé. De vajon milyen további fejlődési lehetőségekkel számolhat a győri turizmus?
A KSH adatai szerint 2018-ban 475.975 kereskedelmi vendégéjszakát töltöttek városunkban a turisták. Ez mintegy 13 százalékos emelkedést mutat a tavalyi, mintegy 418 ezres rekordhoz képest. A TOP 10-ben egy helyet javítva már a nyolcadik legnépszerűbb vidéki város Győr, amelyet kizárólag tradicionális fürdőhelyek előznek meg a listán. (2017-hez képest Eger nem szerepel előttünk a rangsorban.) Az élen természetesen a közelmúltban a legjobb európai úti célnak választott Budapestet találjuk 10.370.479 vendégéjszakával. A további sorrend: 2. Hévíz (1.135.549), 3. Hajdúszoboszló (991.103), 4. Bük (740.158), 5. Balatonfüred (725.449), 6. Zalakaros (638.069), 7. Siófok (632.667), 8. Sárvár (494.970), 9. Győr (475.951), 10. Szeged (442.240), 11. Gyula (435.164), 12. Eger (434.529), 13. Miskolc (422.048), 14. Debrecen (418.667), 15. Sopron (381.082).
„Nagy utat jártunk be az elmúlt évtizedben, hiszen nemcsak sikerült átalakítani azt Győrről élő képet, hogy a várost a közvélekedés pusztán iparvárosként tartotta számon, de sikerült olyan elemekkel szélesíteni a palettát, amelynek köszönhetően most már tartósan a leglátogatottabb városok közé tartozunk” – fogalmazott lapunknak Borkai Zsolt polgármester. Hozzátette, a város színes programokat nyújt a vendégeinek, s a Mosoni-Duna vízszintjének rendezése a jövőben a vízi turizmus révén egy újabb fejlődési lehetőséget kínál. „Mindemellett pedig kiemelem a sportcélú turizmust is, amely az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) kormányzati támogatással megépült sport-infrastruktúrának köszönhetően egyre erősebb, és amely a Modern Városok Programban tervezett sporthotel megépítésével tovább erősödhet. A város természeti és épített környezete, a barokk belváros, nemzetközi színvonalú művészeti társulataink és rangos fesztiváljaink is vonzóak, és természetesen az üzleti turizmus is fontos szerepet játszik a város életében. Az idegenforgalom továbbra is kiemelt figyelmet kap a részünkről, hiszen Győr több lábon állásának fontos pillére, és még további nagy lehetőségek rejlenek benne. Célunk, hogy minél többen megismerjék azt a sokszínűséget, amit városunk kínál” – hangsúlyozta a polgármester.
Míg 2008-ban még 212.210 éjszakát töltöttek Győrben a vendégek, 2012-ben már 357.916-ot. A négyszázezres határt először 2017-ben, vagyis hazánk első olimpiai eseményének évében lépte át a város, tavaly pedig az újabb 13 százalékos növekedés révén már a félmilliós határt közelítettük.
Lapunk a témában megkereste Sándorfi Róbertet is, aki 2018 decembere óta vezeti az önkormányzat Kulturális, Sport és Városmarketing Főosztályát. A főosztályvezető egyébként a szállodaiparból érkezett, korábban a győri Hotel Rábát és az ETO Park Hotelt is igazgatta. 1995 óta tevékenykedik a turisztikai szektorban, és 2001-ben dolgozott először Győrben. „Már akkor egy olyan nyitott közösséget ismertem meg, amely sok nehézségen átsegített. Ez a befogadó hozzáállás különösen fontos, ha egy város turizmusáról beszélünk” – árulja el elöljáróban a szakember.
„A számok nagyon pozitívak, hiszen egy újabb jelentős bővülésről árulkodnak. Ami szintén beszédes, hogy a vendégéjszakák fele külföldi, ami országosan is magas arányt jelent. Természetesen városunkban jelentős, a TOP 10-ben – a főváros kivételével – a legjelentősebb az üzleti turizmus, de emellett külföldről is érkeznek szép számban szabadidős céllal vendégek. A cseh és a szlovák turisták például egyre nagyobb számban fedezik fel maguknak Győrt és környékét. A Négy Évszak Fesztivál több programja is komoly vonzerővel rendelkezik, és magas színvonalú művészeti intézményei is nagy lehetőségeket rejtenek.” A főosztályvezető azt is elárulta, hogy most készül a város turisztikai stratégiája, amely kijelöli a célokat és az azok eléréséhez vezető utakat a következő évekre. „Azt szokták mondani, hogy két esetben kell átgondolni a folytatást, egyrészt, ha valami nagyon nem működik, másrészt pedig, ha valamiben sikeresek vagyunk. Szerencsére ránk az utóbbi igaz, de mivel hosszú távon gondolkodunk a város turizmusáról, ezért keressük az új lehetőségeket, a szolgáltatókkal való még szorosabb együttműködés kereteit.”
A már említett vízi turizmus az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Konzorciuma által megvalósuló, a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint- rehabilitációja révén kaphat új erőre a 2020-as évek elején. A vízszint megemelése és stabilizálása révén válik lehetővé a vizes élőhelyek rehabilitációja, és a hajózás előtt is megnyílik az út, nem mellesleg a megfelelő vízszint tovább javítja majd a belváros képét, ahol már a korábbi években megtörtént a partrekonstrukció és a vízparti sétányok kialakítása. Sándorfi Róbert szerint az állami és európai támogatású projekt elkészülte után kishajókikötők létesülhetnek, és egy szigetközi vízi túra kihagyhatatlan végállomása lehet Győr. Olyan turisztikai termék jöhet létre, amely egy kishajótúra végén egy másfajta impulzusokat kínáló városnézéssel, kulturális programokkal zárul. „Gondoljunk csak bele abba a hangulatba, amikor egy lenyűgöző hajókázás után kikötünk a rakparton, majd besétálunk a Dunakapu térre egy fergeteges koncertre!” Éppen ezért a következő évek egyik feladata a térségi együttműködések továbberősítése a Szigetköz–Győr–Pannonhalma tengelyen. Ennek révén egy olyan komplex turisztikai csomag jöhet létre, amely az egész régió számára nagy jelentőséggel bír majd. Emellett a helyi erősségek még hangsúlyosabbá tétele is fontos, hiszen Győrben óriási kincsek rejlenek, például a már szintén említett nemzetközi szintű művészeti társulatok, de ezeket turisztikai termékként is fontos megjeleníteni.
A sportturizmus jelentős fellendülésben van a világszínvonalú létesítményeknek köszönhetően, a sporthotel elkészülte után pedig ez a csomag úgy válik teljessé, hogy gyakorlatilag a nemzetközi edzőtáborok résztvevői papucsban sétálhatnak át az edzéshelyszínre, miközben az étkezéstől a rekreációig minden szolgáltatást megkapnak. A már most nagy vonzerővel bíró Olimpiai Sportpark és az Aqua Sportközpont a szállodával válik majd teljes értékű turisztikai termékké, mindamellett, hogy a győrieket is kitűnően szolgálják a létesítmények.
A szakrális turizmus ugyancsak fontos szegmens lehet a jövőben, hiszen Győr páratlan kincseket rejt, gondoljunk akár a Szent László-hermára vagy a Könnyező Szűzanya-kegyképre. A közelmúltban Győrben járt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is az állami támogatással megvalósuló káptalandombi fejlesztések kapcsán. A bazilika további rekonstrukciója és a Szent László Látogatóközpont fejlesztése épp olyan fontos a szakrális turizmus tekintetében, mint a Pannonhalmával való jó együttműködés. A két szakrális központ közelsége szintén nagy lehetőség.
Borkai Zsolt polgármester a közelmúltban, a 2019-es költségvetés bemutatásakor külön is beszélt a Modern Városok Program állásáról, amely az idén mintegy ötmilliárd forintból folytatódik, s amely szintén számos, turisztikai szempontból is fontos elemet tartalmaz. Elég csak a strandfürdő vízi élményparkká fejlesztését említeni, amelynek kiemelt beruházássá nyilvánítása kormánydöntés előtt áll. Az állatkert bővítése és fejlesztése már tavaly elkezdődött, az új főbejárat, a felújított zsiráfház új orrszarvúházrésszel már idén tavasszal, míg a felújított és kibővített majomház, valamint a takarmányfeldolgozó ősszel készül el a tervek szerint. A Győri Nemzeti Színház és a II. János Pál tér felújítását megelőző régészeti feltárás is zajlik, s az előkészítés során számos szempontot megvizsgálnak (az önkormányzat és a Schweidel utcai teraszos vendéglátók egyeztetéséről múlt héten számoltunk be). A sporthotel kiviteli tervei is elkészülhetnek az idén. A főosztályvezető által említett térségi kapcsolatokat erősítheti a Győr–Pannonhalma kerékpárút, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg.
A győri önkormányzat idegenforgalmi adóbevétele 2018-ban 177 millió forint volt (ami az előző évihez képest – a vendégéjszakákhoz hasonlóan – 13 százalékos bővülést mutat), és a 2019-es városi költségvetés tervezete is hasonló bevétellel számol az idei évre.
Szerző: Papp Zsolt
Fotó: O. Jakócs Péter