A nagyközönség számára ismét látható a fertődi Esterházy-kastély egyik, a kínaizáló falfestményei miatt egyedülállónak számító hercegnéi lakosztálya. A kék-fehér szekkókat különösen értékessé teszi, hogy a kastély fénykorát megelőző időszak művészeti emlékei.
Az Esterházy-kastély falfestményei a 18. században divatos és fényűzőnek számító, távolkeleti divat – európai virágzásának a csúcspontján készültek. Páratlan művészettörténeti értékként kínálnak lenyűgözően egyedi látványt.
Az eredeti művek annak idején nagyon felértékelődtek a kereslet miatt, s nem mellesleg sokat kellett várni a műtárgyakra a nagy távolság miatt. Az európai mesterek így megpróbálták leutánozni a kínai művészek munkáját, ezért ezek szimbólum- és motívumvilága sajátságosan keveredett.
„Eszterháza egyedi élményt adó látványossága mostantól a tárlatvezetés részeként látogatható a nagyközönség számára is. A távol-keleti motívumvilág az Esterházyak által is követett kordivatként a kínaizáló formaelemek és díszítés a leggazdagabb formákban jelenik meg a kastély barokk és rokokó művészeti környezetében a falakon és iparművészeti tárgyakon egyaránt. A kiállított chinoiserie kerámiák még szemléletesebbé teszik a barokk miliőben megjelenő kínai motívum-világ gazdagságát az új kiállítótérben. Ez fontos, mert Eszterháza kínaizáló falfestményei szervesen kapcsolódtak a terek egykori funkciójához, azokat az egykori berendezésekhez, bútorokhoz igazították”- mondta el kérdésünkre Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Központ ügyvezetője.
A lakosztály dr. Ugron Zsolna, az MTÜ Zrt. programigazgatója ajánlásával nyílt meg, aki kiemelte: egy olyan térben állunk, ahova évszázadokon keresztül belépni is csak nagyon keveseknek volt a kiváltsága. Eszterházán ezek a falfestések azért is különlegesek, mert ilyen nagy falfelületen, ilyen nagy kiterjedésben egyedülállóak Európában.
Azoknak, akik ezekre a tárgyakra vágytak, talán az is céljuk lehetett, hogy kicsit birtokoljanak ebből a mesés, távoli, titokzatos, fűszeres világból egy darabot.
A fehér-kék falfestést részletezve kiemelte: egy képeskönyvet láthatunk, hiszen az egész chinoiserie egy elképzelt fiktív, filozofikus világ. A különböző távol-keleti országoknak a motívumkincseit keveri, de feltűnően nagyon sok európai motívum is van, megjelennek a mitikus lények is, amik a kitalált fantáziavilág szüleményei. Képeskönyvként a tervezőnek, a falfestőnek, talán a megrendelőnek a mesevilágát tükrözi. Belépve ebbe a 18. századi mesevilágba, így mi is utazhatunk térben és időben is.
„Amit leginkább irigyelhetünk azoktól, akik ilyen világot teremthettem magunk köré, az leginkább a vágyakozásnak az a lehetősége, hogy elképzelhették, milyen a világnak az a része, amit nem ismernek. Ez az érzés a mi világunkban már majdnem elképzelhetetlen, mert a technikának köszönhetően mi mindent azonnal és úgy látunk, ahogy van. Így azt gondolom, mindenkinek felüdülés lehet ide belépni és elábrándozni ebben a csodálatos világban”- mondta a programigazgató.
A barokk-rokokó miliőben megjelenő kínaizáló művészet eszterházai gazdagságáról a közelmúltban két, reprezentatív, igényes könyvet is kiadott az Eszterháza Központ.
Forrás: Eszterháza Központ