Újra Oscarra pályázunk – nézze meg nálunk a rövidfilmet!
Oscar-díjra jelölték kedden Deák Kristóf Mindenki című alkotását a legjobb rövidfilmek kategóriájában. Ennek apropóján az MTVA összeállítást közölt a Sajtó- és Fotóarchívumából a magyar és magyar származású Oscar-díjasokról és -jelöltekről.
A magyarok
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Ezt a sikert csak tavaly tudták magyar filmesek megismételni, amikor Nemes Jeles László holokausztdrámája, a Saul fia lett a kategória győztese.
A legjobb idegen nyelvű filmek között már 1969-ben versengett magyar alkotás, a Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, majd 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, 1979-ben az ugyancsak Fábri Zoltán rendezte Magyarok, 1981-ben pedig Szabó István Bizalom című filmje. A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása, majd Szabó István történelmi trilógiájának másik két darabja, 1986-ban a Redl ezredes, 1989-ben a Hanussen volt jelölt. 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kategória kilenc alkotást tartalmazó szűkített listáján, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé.
A rövidfilm (kisjátékfilm) kategóriában magyar alkotást először 1963-ban jelöltek, a Szabó István rendezte Koncert producere az amerikai Ezra Baker volt. Ebben a kategóriában több mint fél évszázad után került ismét a végső győzelemre esélyes öt film közé magyar mű, Deák Kristóf Mindenki című alkotása. A 25 perces kisjátékfilm az Ennemis Intérieurs, a La femme et le TGV, a Silent Nights és a Timecode című rövidfilmekkel együtt jutott be az öt Oscar-esélyes közé.
Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt, 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus című alkotását jelölték. 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmje is Oscar-jelölést kapott. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült az Oscar-díjra esélyes tíz produkció közé, de a legjobb öt közé már nem jutott be.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük:
A brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Alexander Korda) volt az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj producere, az alkotás látványáért 1941-ben fivére, Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, aki még háromszor kapott jelölést.
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező hét jelöléséből a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött a díjra ötször jelölt Joseph Kish (A bolondok hajója, 1966), Trauner Sándor (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961) és háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950). Groesse összességében 11 jelölést kapott, Trauner az Aki király akar lenni című film (1976) díszletéért kapott újabb jelölést.
Kertész Mihály (Michael Curtiz) négy jelölést követően, 1944-ben a legendás Casablancáért kapta meg a rendezői Oscart. George Cukor 1965-ben ötödik jelölését váltotta díjra, a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.
A tizenhétszer jelölt zeneszerző Rózsa Miklós háromszor (Elbűvölve, 1946; Kettős élet, 1948; Ben Hur, 1960) nyert.
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), a négyszeres jelölt Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Előbbit összesen nyolc, utóbbit további három alkalommal (A szarvasvadász, 1979; A folyó, 1985; Fekete dália, 2007) jelölték a kitüntetésre.
Ugyanakkor színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, az egyetlen kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).
A hétszeres jelölt filmrendező George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben “különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén “különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
Az utóbbi évtizedekben 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.
1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével.
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2001-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőri munkájáért jelölték Oscarra.
2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
Oscar 2017: A Kaliforniai álom kapta a legtöbb jelölést
Kaliforniai álom című musical a 89. Oscar-díjátadó gála legnagyobb esélyese, a mindössze 32 éves Damien Chazelle alkotása 14 jelölést kapott a legrangosabb hollywoodi elismerésre.
A Kaliforniai álom a 14 jelöléssel beállította a Beszéljünk Éváról című 1950-es dráma és James Cameron 1997-es klasszikusa, a Titanic rekordját.
A musical a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő (Ryan Gosling), a legjobb női főszereplő (Emma Stone) és a legjobb rendező (Damien Chazelle), valamint a legjobb eredeti forgatókönyv (Damien Chazelle) és Justin Hurwitz muzsikája révén a filmzene kategóriában is esélyes az Oscar-díjra. A legjobb betétdalok közé két szám (a City of Stars és az Audition) is bekerült a filmből, amelyet technikai kategóriákban – operatőri munka, hangtervezés, hangkeverés, díszlet, jelmez és vágás – is jelöltek.
Emma Stone és Ryan Gosling a Kaliforniai álomban (La La Land)
A legjobb film mezőnyében a sci-fitől a háborús drámán és a westernen át a musicalig sokszínű műfaji válogatás alakult ki, és végül is kilenc film küzd majd az Oscar-díjért: az Érkezés, a Fences, A fegyvertelen katona, a Hell or High Water, A számolás joga, a Kaliforniai álom, az Oroszlán, A régi város és a Holdfény.
A korábbi években túlnyomórészt fehér színészeket jelölő filmakadémia idén láthatóan nagy hangsúlyt fektetett a sokszínűségre: az Oscar-esélyesek között szerepel Barry Jenkins Holdfény című alkotása, amely egy fekete fiú életét ábrázolja, Denzel Washington Fences című ötvenes években játszódó családi drámája és Theodore Melfi A számolás joga című filmje is, amely a NASA űrprogramjában dolgozó fekete nőknek állít emléket.
A rendezői kategóriában Denis Villeneuve (Érkezés), Mel Gibson (A fegyvertelen katona), Damien Chazelle (Kaliforniai álom), Kenneth Lonergan (A régi város) és Barry Jenkins (Holdfény) kaphatja majd az Oscar-díjat.
A filmakadémia hét színészt először jelölt díjára, köztük van Andrew Garfield A fegyvertelen katona főszereplője és Ruth Negga, a rasszista előítéletekről szóló Loving című dráma sztárja, Mahershala Ali és Naomie Harris a Holdfényből, Dev Patel az Oroszlánból, Lucas Hedges A régi város című drámából és az Elle női főszerepét alakító Isabelle Huppert is.
De számos korábbi Oscar-díjas, mint Denzel Washington, Jeff Bridges vagy Meryl Streep is újabb jelöléssel lett gazdagabb. Streep a Florence – A tökéletlen hang című új filmjéért kapott jelöléssel immár az Oscar-történet eddigi legtöbb, 20 jelölését érte el.
A legjobb színészek mezőnyében Casey Affleck (A régi város), Andrew Garfield (A fegyvertelen katona), Ryan Gosling (Kaliforniai álom), Viggo Mortensen (Captain Fantastic) és Denzel Washington (Fences) versenyez, a legjobb színésznők kategóriájában Isabelle Huppert (Elle), Ruth Negga (Loving), Natalie Portman (Jackie), Emma Stone (Kaliforniai álom) és Meryl Streep (Florence) közül kerül majd ki a győztes.
A mellékszereplők kategóriáiban Mahershala Ali (Holdfény), Jeff Bridges (Hell or High Water), Lucas Hedges (A régi város), Dev Patel (Oroszlán) és Michael Shannon (Éjszakai ragadozók), továbbá Viola Davis (Fences), Naomie Harris (Holdfény), Nicole Kidman (Oroszlán), Octavia Spencer (A számolás joga) és Michelle Williams (A régi város) kapott jelölést.
A legjobb külföldi film mezőnyébe – amelyben tavaly Nemes Jeles László Saul fia című alkotása nyerte az Oscar-díjat – A homok alatt című dán háborús dráma, Az ember, akit Ovénak hívtak című svéd film, Az ügyfél című iráni alkotás, valamint az ausztrál Tanna és a német Toni Erdmann jutott be.
Az egészestés animációs filmek közül a Kubo és a varázshúrok, a Vaiana, az Életem Cukkiniként, A vörös teknős vagy a Zootropolis – Állati nagy balhé kaphatja a trófeát.
Az operatőrök kategóriájában az Érkezést fotózó Bradford Young, a Kaliforniai álom című filmen dolgozó Linus Sandgren, az Oroszlán operatőre, Greig Fraser, a Holdfényt forgató James Laxton és a Némaságot filmező Rodrigo Prieto lett jelölt.
A filmakadémia szavazatai alapján a Jackie zenéjét szerző Mica Levi, a Kaliforniai álomét komponáló Justin Hurwitz, az Oroszlán zenéjét jegyző Dustin O’Halloran és Hauschka, a Holdfény zeneszerzője, Nicholas Britell és az Utazók muzsikáját író Thomas Newman jutott jelöléshez.
Eredeti forgatókönyve alapján a Hell or High Water, a Kaliforniai álom, A homár, A régi város és a 20th Century Women írója verseng az Oscar-díjért. Az adaptált forgatókönyvek mezőnyében pedig az Érkezés, a Fences, A számolás joga, az Oroszlán és a Holdfény indul az Oscar-szoborért.
Az Oscar-díjakat február 26-án adjak át a hollywoodi Dolby Színházban.
(MTI)