Változások a katasztrófavédelmi igazgatóságok működésében

Január elsejétől egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem. A változásoktól hatékonyabb megelőzést, valamint a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várják- számolt be Sallai Péter a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője kedden.

A katasztrófavédelem átalakításával együtt változik a polgári védelem, az iparbiztonság és a veszélyességi besorolás is. A tűzoltóság teljesen állami fennhatóság alá kerül, Győr-Moson-Sopron megyében négy központ lesz.

A rendszer átalakításával járó módosítások az első negyedév végére várhatóak, amikor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségébe vonva megyénkben 4 katasztrófavédelmi kirendeltséget alakítanak ki a tűzvédelmi feladatok ellátására.

A parlament szeptember 19-én kétharmados többséggel megszavazta az új katasztrófavédelmi törvényt, amely az azóta elfogadott végrehajtási rendeletekkel együtt 2012. január 1-jén lépett hatályba. A katasztrófavédelem jogszabályi környezetének átfogó módosításával, a minősített időszakok rendszerének megújításával, a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével, az állam szerepvállalásának növelésével fokozható a lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos fenntartása.

Újra létrejönnek az állami tűzoltóságok

Az újonnan elfogadott törvénnyel a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok megszűnnek, helyükbe az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóságok lépnek. Az állami tűzoltóságok Győr-Moson-Sopron megyében a megalakuló négy katasztrófavédelmi kirendeltség (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár) irányítása alatt látják el a tűzvédelmi feladatokat. Az elkövetkező három évben országos szinten 64 tűzoltó őrs jön létre a “fehér foltként” emlegetett területeken, ahol a tűzoltóságok a jelenlegi rendszerben – a nagy vonulási idő miatt – a kárfelszámolási tevékenységüket csak későn tudták megkezdeni. Mivel a tűzesetek 97 százalékánál elegendő egyetlen tűzoltóautóval beavatkozni, érdemes a meglevő eszközparkot a jelenleginél több helyre telepíteni, mert így gyorsabban érhetnek ki a helyszínre. Megyénkben Csornán megmarad a tűzoltóság a jelenlegi épületében, továbbá Pannonhalma, Lébény, Nagylózs településeken tervezünk létrehozni tűzoltóőrsöket. Az új rendszerben működő tűzoltóságok ezután a települések 99%-ához 15 percen belül kiérnek, továbbá a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával, az anyagi források ésszerű felhasználásával eredményesebb tűzvédelmi tevékenységet fognak tudni folytatni.

Iparbiztonsági hatóság létrehozása

Az iparbiztonság területén is változások léptek életbe januártól. A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek hatósági felügyeletének erősítése érdekében egységes iparbiztonsági hatóság kezdi meg tevékenységét országos-, megyei és helyi szinten.

Az egységes iparbiztonsági hatóság létrejöttével megalakult új szakterületnek három fő feladata van, a veszélyes üzemek feletti hatósági ellenőrzés és felügyelet, a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozásának ellenőrzése, valamint a kritikus infrastruktúra elemeinek beazonosítása, felügyelet alatt tartása.

Az új szakterületnek szigorú, következetes megelőzési munkával elejét kell vennie az elmúlt időszakban több esetben bekövetkezett balesetekhez és ipari katasztrófához hasonló események bekövetkezésének. Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg a SEVESO II. Irányelv szerint egy felső küszöbértékű üzem működik. A jogszabály felhatalmazása alapján az iparbiztonsági hatóság felméri és egységes nyilvántartásba veszi, majd folyamatosan felügyeli a küszöbérték alatti üzemeket is. Bevezetésre kerül a katasztrófavédelmi bírság jogintézménye, mely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői kötelezettségeinek teljesítését biztosítja. A jogszabály új elemként katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésére kötelezi a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőit, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezeteket. A hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzésére, fejlesztésére, felújítására, objektumok létesítésére, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható majd fel. A katasztrófavédelmi törvény a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakításával megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk közúti ellenőrzésén túl a légi, a belvízi, és a vasúti szállítást is ellenőrizze, szükség szerint szankcionálja.

Polgári védelem átalakítása

Az új katasztrófavédelmi jogszabályba beépítik a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályokat a katasztrófák elleni védekezés szerves részeként, a modern kor kihívásaihoz igazodva. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozzák a polgári védelmi szervezetek működését, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek részvételét is annak érdekében, hogy valóban létező, és ténylegesen mozgósítható polgári védelmi erőkkel rendelkezzünk.

Ennek megfelelően a polgári védelem eddigi rendszere megváltozik, két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból.

Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a “köteles” kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.

A polgári védelem egyik sarkalatos része így a különböző speciális feladatok ellátására alkalmas önkéntes mentőszervezetek egységbe történő integrálása. Győr-Moson-Sopron megye védelmére, valamint a régió megsegítésére alakult meg 2011 őszén a Moson Mentőcsapat (MMCS) elnevezésű területi rendeltetésű polgári védelmi szervezet, amely gyors készenlétű polgári védelmi szervezet formájában képes a megye veszélyeztetettségéből, különösen a vizek kártételei-, valamint a rendkívüli időjárási veszélyhelyzetekből adódó helyzetek során jelentkező kutatási és mentési szakfeladatok ellátására.

Védelmi igazgatás

A védelmi igazgatásban változást hoz, hogy januártól a megyei védelmi bizottságokat egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi elnökhelyettes segítsége mellett a megyei kormánymegbízott vezeti. A helyi védelmi bizottságok élén az illetékes polgármester áll, akitől veszélyhelyzetben a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt katasztrófavédelmi tiszt veszi át a védelem irányításának feladatát.

Idén az ország területén található valamennyi települést, az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján, a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba sorolják. Az I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településeken – ill. minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezer főt – az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységeit ezután honvédelmi ismeretekkel is rendelkező közbiztonsági referensek fogják segíteni.