A forró Nápolyba invitálja a közönséget a Győri Nemzeti Színház, szombaton ugyanis a Kaviár és lencse című vígjátékot mutatja be a társulat.
A szórakoztató történetet az olaszok temperamentumosságával írta meg Giulio Scarnacci és Renzo Tarabusi, a színpadon kalamajkák sora bontakozik ki szerelemmel és humorral átszőve.
A darabot Balikó Tamás rendezte volna Győrben, a színművész-rendező tavaly novemberi halála miatt azonban Szurdi Miklós állítja színpadra a komédiát. „Az olvasópróba megemlékezéssel indult, s mindenki lelkében ott van, hogy szeretne megfelelni Tamásnak is” – mondta el a rendező és hozzátette, nagyon jól dolgozik a társulat, kiváló csapattal ismerkedhetett meg.
A címben szereplő kaviár a tékozló gazdagság, a lencse pedig a szegénység jelképe: a II. világháborúban megtépázott Olaszországban járunk, s a két társadalmi osztály szereplői elevenednek meg előttünk. Szurdi Miklós rámutatott, a gazdagok rácsodálkozva, úgy figyelik a szegénységet, mint múzeumban a kiállított tárgyakat. Meglátása szerint ez ma is így van, olykor minden empátia nélkül nézünk a szegénységre.
A sztori főszereplője Leonida Papagetto, egy szélhámos, foglalkozását tekintve főállású vendég, akinek támad egy jó ötlete, melyet aztán számos bonyodalom követ. „A szerzők örök érvényű vígjátékot írtak, szinte minden évben bemutatják valahol a Kaviár és lencsét, kevés az ilyen vérbő, jó komédia a világirodalomban” – hangsúlyozta a rendező. A darab azonban nem csupán vígjáték, inkább nevezhető tragikomédiának, melyben a humor mellett a létfenntartás kegyetlensége is megjelenik. Ahogy pedig a darab ismertetőjében is olvashatjuk: mélyenszántó társadalmi drámáról nincs szó, a komédia „csak” elgondolkodtató és tanulságos.
Az olasz szerzőpáros valószínűleg magának írta a Kaviár és lencsét, s el is játszották azt. A műből magyar tévéjáték is született, amelynek egyik szereplője Szilágyi István, Pityi bácsi volt, a Győri Nemzeti Színház művésze, aki most is színpadra lép.
Z. A.
Fotó: Orosz Sándor