Veteránok és mamahotel

Fontos gondolatokat osztott meg hallgatóságával Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta a Nyugdíjasegyetem tegnapi záróelőadásán a Széchenyi István Egyetemen. Olyan összefüggéseket többgenerációs családokról, munkahelyekről és a fenntarthatóság küszöbén álló nagyvilágról, amikről nyárestéken nagyszülők, szülők/gyerekek, unokák együtt elbeszélgethetnek, ha kis időre mindenki félre tudja tenni a mobiltelefonját.

Ez persze nem lesz könnyű. Nagy derültséget keltett az ismét ezerfős előadóteremmé vált Egyetemi Csarnok senior közönségében, amikor az előadó kivetítette a „Látogatás nagyinál” című képet. A nagymama társas magányban ül a szoba közepén, körülötte népes családja, gyerekek, unokák, és mindenki lehajtott fejjel a mobilját bújja. Csak testben vannak ott, lélekben egy virtuális valóságban.

„Mindig is természetes volt, hogy a fiatalok generációról generációra mást akartak, másként gondolkodtak, változott az értékrendjük. Miért más a helyzet napjainkban, mi szülte ezt a felfokozott érdeklődést a generációs problémák iránt, ahol Veteránoknak, Baby-boomereknek, X, Y, Z, és Alfa generáció képviselőinek nevezzük korosztályonként az embereket, és pszichológusok, pszichiáterek, szociológusok, különféle szakértők próbálják megmagyarázni ezt a jelenséget” – tette fel a kérdést a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék egyetemi docense, és egy szemléletes példával élt.

Ha a nagyi este bekopog az unokája szobájába, és megkérdezi, hogy áll a házi feladattal, azt láthatja, hogy az unoka egyik kezében ott a mobil, és éppen Facebookon lóg. Közben zizegni kezd a készülék, üzenet jött a Snapchaten. Előtte ott van még a tablet, You Tube-video megy rajta, a laptopján párhuzamosan a kedvenc sorozatát nézni. A nagyit pedig megnyugtatja, hogy nincs ok az aggodalomra, elkészült közben a házival is. A Z generáció egy új, digitális világba született bele, más nyelvet beszél, mint az idősebb korosztályok.

Lássuk, hogyan is osztályozzák manapság a generációkat. „Veteránoknak” nevezik azokat, akik 1946 előtt születtek. Az 1946 és 1964 közöttiek a „Baby-boomerek”. Az 1965 és 1979 között születetteket nevezzük X generációnak. Az Y generáció az 1980-1994 között születettekből áll, a Z generáció az 1995 -2010 közöttieket fogja össze, az Alfa generációba pedig a legkisebbek, a 2010 után születettek tartoznak, akikkel újjászülethet, újrakezdődhet az egész világ.

„A kölcsönös tiszteletben, megértésben, egymás megismerésében és a békés egymás mellett élésben hiszek a generációkkal kapcsolatban is” – mondta Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta.

Az előadáson külön hangsúlyt kaptak a digitális kor gyermekei. Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta sorra vette, hogy az Y generáció (1980-1994) idejében kezdett az Internet napi használattá válni, létrejöttek a közösségi média platformok, és ez igazi forradalmi áttörést hozott. Ettől kezdve már nem a világ nagy médiacégei diktálják a közbeszédet. A Z generáció maga határozza és osztja meg a számára fontos tartalmakat. Közülük nőnek ki a véleményvezérek, akiknek egyébként politikailag vagy gazdaságilag nincs hatalmuk. Igen, közülük és közülünk kerülnek ki azok, akik befolyásolják a közvéleményt. A demokrácia egyik legfontosabb eszköze lehet így a közösségi média.

„Az Y generáció ismérve még, hogy értékesek számára a közösségi kapcsolatok. A szülői házat egyféle biztonságos mamahotelként kezeli, ahol „all inclusive” ellátást kap, és ahová mindig visszatérhet. A munka nem zavarhatja a magánéletét, határozott nemet mond a végtelen túlórákra, anyatigrisként védi privát szféráját” – mondta az előadó.

A Z generáció (1995 -2010) pozitívumai között a nyitottságot említette. Ők azok, akik mindenről tudni akarnak. Nagyon erősek az informatikai ismereteik. Élményeket szeretnének és óriási a mobilitási hajlandóságuk: egy félév Amerikában, egy Franciaországban, azután lehet, hogy kínai ösztöndíjat vesznek igénybe. Nyitottak, megtanulnak más kultúrákkal együtt élni. Ez nagyon fontos lecke lehet számunkra. „A lényeg az, hogy végül hazajöjjenek” – mondta az egyetemi docens, hozzátéve, hogy a Z generáció tagjai ugyanakkor csak a pozitív kritikát viselik el. Óriási a szeretetéhségük, állandóan várják a lájkokat. Narcisztikusak, szelfiznek, mindenhol ők akarnak látszani. A belső erkölcsi értékeik fejletlenek, megjelenik a valódi kötődések hiánya, miközben virtuálisan több száz társukkal tartják a kapcsolatot. Élmény- és információfüggővé válhatnak, rosszul lesznek, ha egy hétig nem kapnak információt. A telefonjukon lógnak és márkafüggőek is egyben.

„Egyik szülő se érezze magát jó fejnek, amikor szabályok nélküli életet biztosít a gyerekének. Számára semmi nem ijesztőbb, mint látni azt, hogy a szülő képtelen kontrollálni az életet. Úgy érzi, ha a felnőttnek nincs tekintélye, akkor a világban bármi megtörténhet. A gyereknek sokkal jobb, ha szeretetteljes családi háttérben biztonságot nyújtanak neki a felnőttek szabta korlátokkal” – idézte a szakértőket az előadó, aki a közeli jövőre is adott kitekintést: a 2025-ben várhatóan tíz legnépszerűbb szakmát 2010-ben még nem is ismertük. Aki ma tizennyolc éves, a következő húsz évben átlagosan tízszer fog szakmát váltani. Ugyanakkor a munkahelyeken nem okozhat problémát a különböző generációk értékeit összeilleszteni. A fiatalok tisztelik a szaktudást. Örömmel veszik és hálásak a mentori rendszerért. A tudás átadásából származó tisztelet, tekintély, ezzel együtt a kölcsönös megértés, elfogadás áthidalhatja a generációs különbségeket.

Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta szerint ugyanez igaz a családokra. „A kölcsönös tiszteletben, megértésben, egymás megismerésében és a békés egymás mellett élésben hiszek a generációkkal kapcsolatban is” – mondta, hozzátéve, hogy a globális digitális korunkban mindenki elérhet mindenkit. Ez óriási esély arra, hogy a földi élet fenntarthatóságának határán elkezdődjön az a fajta gondolkodás, hogy felelősek vagyunk a világunkért. Ha általunk megrezdül valami, és a pillangóhatás tovább gyűrűzik, kiválthat jót és rosszat egyaránt. Egy László Ervin professzorral készült beszélgetést ajánlott a hallgatóság figyelmébe. (Itt lehet megnézni.) Reményteli, hogy a feltörekvő generációk világa nagyon sok módon már az összekapcsolódásra épül, a közös hullámhosszra kerülés fontosságának felismerésére. Ha össze lehet hozni az új gondolkodású társadalmi rétegeket, hogy erősebbé váljanak, az meg tudja változtatni a világot.

SZEhírek, Nyerges Csaba