Hétvégén volt a Könnyező Szűzanya búcsúja a győri bazilikában.
Március 16-án reggel, a könnyezés órájában bemutatott szentmisével vette kezdetét a Könnyező Szűzanya búcsúja a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Délelőtt a Győri Egyházmegye lelkipásztorai és szüleik köszöntötték a Szűzanyát ünnepi szentmise keretében, hozzájuk csatlakoztak a Szombathelyi Egyházmegyében szolgáló atyák, a magyarországi szerzetesrendek képviselői, valamint a hazánk különböző pontjairól és a határon túlról érkezett hívek. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, vele koncelebrált Veres András győri megyéspüspök, Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök és a jelen lévő paptestvérek.
A búcsú este a hívek zarándoklatának megnyitásával folytatódott a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ebből az alkalomból Veres András győri megyéspüspök mutatott be szentmisét, aki többek között a követkeőket mondta: “S mit üzen nekünk ma az ő véres könnyezése? Minket is szeretetre, együttérzésre hív. A szeretet természetéből fakad az együttérzés, a könny. Minél mélyebb a szeretet valaki iránt, annál több könny patakzik szemünkből, ha őt szenvedni látjuk, ha valaki vagy valami nagy veszélybe sodorja a szeretett személyt. Éppen ezért magyarázkodnunk sem kell a szeretteinkért ejtett könnyeink miatt. A testvéri, még a baráti szeretet sem nélkülözheti a könnyek jelét. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művében így fogalmaz: „Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele.” Minden szenvedéstől óvni, védeni akarjuk azt, aki a barátunkká válik. Csak a szeretet gyengesége vagy hiánya okozza azt, ha nem ejtünk könnyet barátaink, testvéreink szenvedése láttán.” Washington Irving amerikai író szerint „A könnyek nem a gyöngeség jelei, hanem az erőé: az elsöprő fájdalom, a mély bűnbánat és a kimondhatatlan szeretet hírnökei.” A szeretetből fakadó könnyeket nem szabad, nem kell szégyellni, mert azok nem a gyengeségről, hanem a szeretet erejéről tanúskodnak. Ne szégyelljük hát a könnyeinket!”
Vasárnap Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt az ünnepi szentmise szónoka és főcelebránsa. „Mária nem azt kérdezi, hogy »mi lesz velem?«, hanem azt kérdezi, hogy »mi lesz velük?«, és ezért jár közben értünk szent Fiánál. Meghívást kaptunk az életre, a teljes életre, az igazi, teljes szeretetre. Lehetőség áll előttünk, hogy befogadjuk Isten kegyelmét, hogy mi is elteljünk ezzel a kegyelemmel, hogy mi is életünk középpontjába állítsuk Jézus Krisztust, a szeretet forrását” – hangsúlyozta szentbeszédében Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.
„Köszönöm minden jelen lévő testvéremnek, hogy eljött az ünnepre. Bízom abban, hogy évről évre szívesen visszatérnek erre a helyre. Igyekszünk a körülményeket a tőlünk telhető módon egyre inkább javítani. Elkezdődött a Székesegyház teljes belső felújítása, reméljük, hogy két év alatt sikerül főtemplomunkat eredeti ékességében helyreállítani. Terveink szerint jövőre még kényelmesebbé tudjuk tenni a zarándokok ittlétét. Búcsúról búcsúfiával szoktunk hazatérni, biztos vagyok abban, hogy a Szűzanya gondoskodni fog róla, hiszen ő a szomorúak vigasztalója is. Kívánom, hogy mindnyájan az ő örömében részesedve térhessenek haza. Kérem, hogy bátorítsák a környezetükben élőket is, hogy látogassanak el a Káptalandombra! Minden Szűzanyát köszönteni kívánó zarándokot nagy szeretettel várunk és várunk vissza” – búcsúzott a zarándokoktól a házigazda, Veres András győri megyéspüspök.
forrás/fotó: Győri Egyházmegye Sajtóirodája