Az EB miatt focilázban ég az ország, így egy magyar focisfilmet tűzött műsorára a Győrplusz Filmklub. A magyar labdarúgás aranykorának idején született meg Fábri Zoltán futballfilmje a Két félidő a pokolban. Az 1961-ben készült moziról Farkas Mónika beszélgetett Fazekas Eszterrel a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum Igazgatóság Filmfelújítási és Digitalizálási menedzserével a Győr+ Rádióban.

1944. tavaszán egy ukrajnai különleges munkaszázadban dolgozik Ónódi II., az egykori híres labdarúgó. Egy nap megbízzák, állítson össze futballcsapatot a magyarokból, akik a német utászokkal játszanak majd a Führer születésnapja tiszteletére.A két félidő a pokolban a történelmi időkről, a foci nemzeti összetartó erejéről szól.

Az aranycsapat nagy tisztelője vagyok, a magyar focis filmekben megmutatkozik a magyar néplélek, ez egy szimbolikus dolog. Egy olyan nép, amely mindig valamilyen elnyomás ellen küzdött történelme folyamán, ott nagy a nemzeti összetartozás, a fociban pedig 11 ember csapatmunkájára van szükség, hogy gyönyörű pillanatokat szerezzenek a népnek. A legendás gólok pedig alkalmasak arra, hogy filmek készüljenek belőlük.

Meséljen Ónodi II-ről, Dióról, a főszereplőről, akit Sinkovits Imre alakít.

Diónak a legendás focistásnak a fanatizmusa tetszett. Azzal bízták meg, hogy felépítsen egy csapatot, amely megfelelő ellenfele lesz a németeknek. Dió a fogságnál is előbbre helyezi a focit, minden kis motívumon végigmegy, ahogy edzi a játékosokat, ahogy nem enged az edzésből, pedig már az életük van veszélyben. Egyébként Sinkovitsnak a meccsjelenetekben a legendás focista, a Vasas futball-legendája, az angyalföldi klub 1957-es első bajnokcsapatának tagja, Szilágyi Gyula volt a dublőre.

A mozit Fábri Zoltán rendezte.

Fábri legendás színészvezető volt, már a húszas éveiben rendezett a Nemzetiben, a tanárait is rendezte. Felejthetetlen volt, ahogy a színészeket kiválasztotta egy-egy szerepre, mint ahogy az első éves főiskolás Törőcsik Marit is megtalálta a Körhinta főszerepére. Egyébként fennmaradtak a filmből werk fotók, ahol olyan jeleneteket láthatunk, mint például amikor egy alsó gépállásból vették fel a sztorit az operatőrrel, Széchenyi Ferenccel együtt Fábri lefeküdt a földre, hogy ő is lássa azt a látószöget, amit berajzolt a forgatókönyvbe. Olyan fotók is vannak, amikor beállt a focipályára és instruálta Garast, hogyan mozogjon. Ezek mind hozzájárultak ahhoz hogy legenda, maradandó siker legyen a film. John Huston 1981-ben megrendezte a remarkjét a Menekülés a győzelembe címmel Sylvester Stallonéval a főszerepben, amiben a győztes gólt a legendás Pele rúgta be.

Milyen volt a film fogadtatása?

Nagy sikere volt, pedig a hatvanas évek eleje nem volt egy sikeres időszak a magyar filmgyártásnak. Az 1956 utáni megtorlások, a visszarendeződés nem közvetlenül 56 után jelentkezett. Akkor még készültek szép és igaz filmnek, ilyenek voltak Máriássy Félix, Herskó János, Fehér Imre filmjei, gondolok itt a Vasvirág, a Csempészek vagy Makk Károly Ház a sziklás alatt című filmjére. A hatvanas évek elején azonban nagyon sok felejthető film készült. Fábry filmjét a közönség és a kritika a is szerette, mély és igaz filmnek tartották, politikailag sem zavart sok vizet.

A filmet június 18-án 19.30-tól vetítjük a Győrplusz Filmklubban, a Győr+ Televízióban. Ismétlése június 27-én 16 órától lesz.

A moziról korábban ITT írtunk.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: