Szombaton este a Győr+ Televízióban ismét várja nézőinket a Győrplusz Filmklub Jókai 200! Április 5-én 20 órától az 1940-ben készült Sárga rózsát vetítjük. A filmről a Győr+ Este műsorában Kurutz Mártonnal, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum szenior kutatójával Farkas Mónika beszélgetett.

Jókai 1892-ben írta kisregényét. A nagy mesélő ezúttal a paraszti világba helyezi a cselekményt, melynek alakjait a romantika és a realizmus mesteri ötvözésével ábrázolja. Rengeteg érdekesség derült ki a filmről az Önök munkájának köszönhetően…

Az első filmváltozat 1940-ben készült Magyarországon. Jókai Mór német nyelvterületen is hihetetlenül népszerű volt, Ausztriában és főként Németországban készítettek sok Jókai adaptációt. A világon az első 1915-ben a Deutsche Dioscope berlini cégnél készült a Szegény gazdagokból. A Sárga rózsa 1940-es, első filmváltozatát György István forgatta. A népszínművekhez állt közelebb az ízlése, Göre Gábor filmváltozatok, Gárdonyi adaptációk fűződnek a nevéhez.

A kisregény Jókai kései műve, s kicsit kilóg történetei sorából, például nem végződik happy enddel. Ezt a film is megtartotta, annak ellenére, hogy az akkori közönség szinte követelte a boldog befejezést. Olyan ez a mű mintha nem is Jókai, hanem Móricz Zsigmond írta volna, a nyelvezete, a világa, a puszta romantika inkább rá jellemző. Lévai Béla producer is észrevette ezt a párhuzamot, a forgatókönyv megírására fel is kérték Móriczot, ám ő a megállapodás ellenére nem írta meg. Helyette a lánya, Virág próbálta, amit nem tudtak használni, így végül Hegedüs Tibor és Lévai Béla készítették el a forgatókönyvet.

Pedig mindenhol Móricz Zsigmond neve van feltüntetve…

Igen, de nem igaz. Móricz egyetlen betűt sem írt bele, éppen Erdélyben volt abban az időben. Olyan párbeszédekre volt szükség, ami valóban a hortobágyi csikósok, gulyások között folyhatott, hiszen 50 évvel korábban született Jókai műve. Nem tudjuk honnan kapta az inspirációt, hogy erről írjon, bár más műveiben is látunk egyszerű embereket. A történet a szerelemféltésről, egy csikós, egy gulyás és egy csárdásmenyecske közötti szerelmi háromszögről szól, s van benne többféle más karakter. Ettől válik annyira életszerűvé, úgy érezzük, mintha mi is ott lennénk a Hortobágyon.

A történet szerint Decsi, a csikósbojtár a katonaságból visszatér a pusztára. Távolléte alatt Klári, a hortobágyi csárdás fogadott lánya Lacza Ferkóval, a gulyásbojtárral flörtöl, sárga rózsát is ad neki. Decsi számonkéri hűtlenségét, a lány tagad. Lacza Ferkót Morvaországba küldik. Klári, hogy újra elnyerje Decsi szerelmét, bájitalt ad neki. A szer azonban mérgező, a férfi majdnem belehal. Lacza útközben értesül a történtekről, ezért visszafordul a pusztára.

Milyen kulisszatitkokra derült még fény?

A filmet nem a Hortobágyon forgatták, hanem Bugacon, ugyanis 1940-ben a debreceni országutat hadi területté nyilvánították. A Sárga rózsának van egy előképe, a Hortobágy című filmet Höllering német rendező készítette 1935-ben egy Móricz novellából, a Komor lóból.

Vass Károly volt a Sárga rózsa operatőre, aki némafilmekkel kezdte a pályáját az 1910-es években, majd Németországba ment. Leni Riefenstahl híres Olimpia-filmjének egyik operatőre volt. Budapestre 1938-ban tért vissza és még sok magyar filmet fényképezett. Régi vágású, klasszikus nagy operatőrünk. Van azonban néhány olyan műtermi jelenet, ami kulisszahatást kelt a nézőben. Viszonylag olcsó produkció volt, nem is vártak tőle túl sokat a producerek. Ennek ellenére hatalmas sikert aratott, a vidéki mozikban imádták az emberek. Sőt, az Egyesült Államokban is nagyon népszerű volt kivándorlók körében, könnyes szemmel nézték, a haza iránti nosztalgiát jelentette számukra. A film szakmai irányítását a Vígszínház főrendezője, Hegedűs Tibor végezte, aki színházi és irodalmi ismereteivel rengeteget segített. A női főszerepet Szörényi Éva játszotta, a szedett szemöldökű, kisminkelt hölgy nem igazán hasonlított Jókai csárdatündérére, Klárira. A Greguss Zoltán által megformált figura sikerült a legéletszerűbbre, hiszen ő egy rusztikus őserővel rendelkező színész. A pozitív hőst alakító Kamarás Gyulának ez volt az egyetlen főszerepe, egyébként mindig karakterfigurákat alakított. Láthatunk igazi parasztkaraktereket – Görbe János, Gárdai Lajos – akiknek beszédjén is érződik az ízesség, a hitelesség. Ők olyan színészek, akik az akkori Magyarország nyelvén tudtak megszólalni.

A Sárga rózsa című filmet április 5-én, szombaton 20 órakor vetítjük a Győr+ Televízióban, a Győrplusz Filmklub JÓKAI 200 keretében. Ismétlés április 9-én, szerdán 20 órakor.