Bilicsi Tivadar (eredeti nevén Grawátsch Tivadar, 1901-1981) életéről beszélgetett Sztankay Ádám újságíróval Kaszás Kornél. Bilicsi játszik a Lovagias ügy és a Kölcsönkért kastély című filmekben, melyeket a Győrplusz Filmklubban vetítünk.

Hogyan indult Bilicsi Tivadar pályája?

Polgári családból származott, édesapja könyvkötő üzemet működtetett, de akadtak művészek is a családban. Anyai nagymamája, Ada Adrien dalénekesnő volt, de az apai nagymamája is próbálkozott a színészettel. Öt éves kora óta rajongott a színházért, először bábszínházat rendezett és játszott is benne, majd hétévesen lépett színre nagyobb nyilvánosság előtt egy műkedvelő előadásban, a Budai Polgári Lövészegyesület céllövőversenye után. Középiskoláját a budai Ferenc József Gimnáziumban kezdte, ahol humorával, különleges utánzókészségével sikeres lett a diákság körében. A negyedik évet azonban tanárai nyomatékos tanácsára a Lónyay utcai Református Gimnáziumban kezdte meg, ahonnan pár hónap után kicsapták, végül egy felső kereskedelmi iskolában érettségizett le, majd ott találta magát egy postahivatalban kartotékrendezőként.

Miközben hivatalnok volt, jelentkezett a Városligeti Feld Színház kórusába.

A postán látta meg a hirdetést, hogy jó megjelenésű, jó énekhanggal rendelkező férfiakat keresnek a kórusba. Belenézett a tükörbe, skálázott kicsit, és úgy döntött, jelentkezik. Azonnal fel is vették, de nem csak itt lépett fel, hanem statisztált az Operaházban, ahol a Toscában néma gárdistát alakított. Érdekesség, hogy statisztatársai között ott volt a két Latabár testvér is. Ezeket a fiúkat Harangozó bácsi öltöztette, aki a későbbi világhírű balettművész, Harangozó Gyula édesapja volt.
1920-ban figyelt fel a miskolci színház igazgatója Bilicsi Tivadarra, és meghívta a társulatába. Az első sikerét a Náni című darabban aratta, ahol egy málészájú kamaszt alakított. Ahányszor bement a színpadra a közönség tapsban tört ki és nevettek. Később Bilicsi azt nyilatkozta, ez volt az a momentum, amikor rájött, hogy miért is akar színész lenni. 1921-ben Sebestyén Géza, a színház új vezetőjének tanácsára felvételizett az  Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába.  

Az 1920-as évek Bilicsi számára nagyon mozgalmasak voltak.

Átkerült a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol dr. Kormányos István kritikus így írt képességeiről: Drámaiságig duzzadó komikusi vénája, groteszksége a szegedi színészek legderekabb tagjává avatták. Bilicsi Tivadar őszinte és közvetlen, nem kenyere az intellektus mímelése, de annál erősebb nála a kollegiális szolidaritás. „Meghívták a Király Színházba, ahol az idősebb Latabár Árpád helyett kellett beugrania, de megint visszament Miskolca, majd Szegedre, ezekben az években rengeteg helyen fellépett.

Hogyan kerül a fővárosi Operettszínházba?

Sebestyén Géza az operett igazgatója akarta szerződtetni, de egy évad után visszament vidékre, mert nem jött be neki az operettes világ. 1932-ben ért el komolyabb sikereket, ekkor fedezték fel. Vaszary János hívta el a Teréz Körúti Színpadra, ahol először Salamon Béla helyett ugrott be egy darabba. Ekkor a kritikák arról szóltak, hogy milyen elképesztő tehetség jelent meg a színházban.

Az 1932-es év volt Bilicsi Tivadar éve, de nem csak a színházban fedezték fel, hanem ekkor szerepelt először hangosfilmben is.  

Az első filmes feladatát még az 1920-ban készült, Balogh Béla rendezte A tizennegyedik című némafilmben kapta, az első hangosfilmje pedig az 1932-ben, Heinz Hille rendezésében bemutatott A vén gazember volt. Eleinte bohózatokban, vígjátékokban szerepelt, de még bonviván szerepet is eljátszott. 1945-ig 78 mozifilmben szerepelt. A 30-as években játszotta el élete legemlékezetesebb szerepét a Néma levente Beppóját a Magyar Színházban.

Mit tudunk a magánéletéről?

1938-ban a Wertheimer Elemér és Bródy Pál igazgatta Magyar Színház előadásaiban játszott, ahol megismerkedett a nála tizenöt évvel fiatalabb frissen végzett színésznővel, Timár Lizával. Szerelembe estek, Liza később abba is hagyta a pályáját, szült négy lányt Bilicsinek. A színház volt a mindene, de a család volt az első számára.

A háború milyen változást hozott az életébe?

1949-ben a Fővárosi Operettszínházba „utalták”, ott kötelezték munkavégzésre, ahol akkor Gáspár Margit író-műfordító volt az igazgató, aki korábban tagja volt a Mussolini-féle olasz fasiszta pártnak, ekkor éppen a kommunisták egyik fő kultúr-politikusa volt. Bilicsivel egy baj volt: nagyon vallásos volt. 1952-ben Jupiter szerepét kellett volna eljátszania az Orfeusz az alvilágban című szatirikus Offenbach operettben. A színész nem volt hajlandó eljátszani, mert – lelki atyjával is megvitatva a kérdést – arra jutott, hogy a mű hangvétele, a rábízott karakter személyisége összeegyeztethetetlen a vallásosságával. Ekkor kirúgták. Átkerülhetett a Fővárosi Vígszínházhoz. 1952-től az egykori Vígszínház, a Magyar Néphadsereg Színház színészeként találkozhatott vele színpadon a közönség. Ott dolgozott nyugdíjazásáig. 1962-ben Érdemes művész, 1975-ben Kiváló művész címet kapott. 1981-ben tüdőrákban halt meg.

A Lovagias ügy című filmet február 18-án 19.30-tól vetítjük a Győr+ Televízióban, ismétlése február 27-én 16 órakor lesz.  

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: