A Győrplusz Filmklub a Moszkva tér című mozit tűzte műsorára péntek este, melynek rendezőjével, Török Ferenccel, Farkas Mónika beszélgetett a Győr+ Rádióban.

A Moszkva tér hiánypótló generációs közérzetfilm. Török Ferenc a rendszerváltás környékén felnőtt nemzedék élményeiről mesél, de a történelem csak a háttérben bukkan fel. A film szereplőit nem hozza a lázba a politika, szinte észrevétlenül mennek el mellettük a nagy horderejű események. A felnőttek világa hidegen hagyja a kamaszokat, ők némi szabadságra vágynak, és arra, hogy jól érezzék magukat.

Több,  mint 20 éve mutatták be a filmet, azóta is töretlen a sikere.

2000 nyarán forgattuk, én nagyon örülök, hogy még mindig érdekli az embereket. A streamingeknek és a felújított, restaurált kópiáknak köszönhetően ma is él a film. Mindegyik alkotásomnak ilyen életet szeretnék!

Volt olyan titkos vágya, hogy ezzel a filmmel elérheti azt a sikert, amelyet Gothár Péter a Megáll az idővel?

Hatottak rám a magyar filmek, a Megáll az idő, Szabó István első játékfilmje az Álmodozások kora, de a tanáraim Simó Sándor, Herskó János korai filmjei is, a kicsit újhullámos magyar filmek. Aztán nagy hatással voltak rám a francia, a dán, a román alkotások. Szeretem az amerikai mozit is, de a Moszkva tér egy személyes történet, és nem akar semelyik másik filmhez hasonlítani. Jó volt a forgatókönyv, tudtam mit akar elmesélni, jók voltak a karakterrajzok, a színészek jól játszottak, értették a szerepüket.

Hogyan válogatta ki a színészeket a szerepre?

Nem csak a főiskolások közül, hanem a gimisek, a színitanodások közül is válogattam, nem volt bonyolult, mert tudtam, milyen négy karaktert keresek. Az idősebb szereplők kiválasztása már nehezebb volt, Pártos Erzsi, Béres Ilona, Kovács Zsolt és Csuja Imre végül jó választásnak bizonyult. Akkor még fiatal voltam és számomra nehezebb volt az ismert színészekkel dolgozni, mint a fiatalokkal.

1989 rendkívül fontos dátum mindannyiunk életében. Számomra a Moszkva térnek is több olvasta van.

A történet abban a két hónapban játszódik, amikor Nagy Imre temetése volt, és meghalt Kádár János. Rengeteg archív bejátszást használtunk. A film azonban nem csak a fiatalokra reflektál, hanem a tanáraikra, a szüleikre, a nagyszüleikre is. Láthatjuk, hogy teljesen másként hatott a nagymamára a kommunizmus összeomlása, mint ahogy azt az unoka megélte. Azonban mégsem akar ez a film egy átfogó társadalmi tabló lenni.

Melyek az ön számára a kulcsmondatok a filmben?

 Amikor a történelem tanár elmondja, hogyan változik meg az érettségi, ahogyan a tananyaghoz viszonyul. „Ami ebben áll, annak nagyon magas a valóságtartalma, de 100 százalékosnak nem mondanám.”– utal a történelemkönyv valóságtartalmára a tanár, számomra ez a film kulcsmondata.

A filmet június 11-én pénteken 21 órától vetítjük a Győr+ Televízióban, ismétlése 20-án 21 órától lesz.

A filmről korábban ITT írtunk.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: