Jávor Pál az első magyar férfi filmsztár volt, igazi sztárkultusz alakult ki körülötte, mintegy 80 filmben játszott. Sztankay Ádám újságíróval Kaszás Kornél beszélgetett Jávor Pálról (1902–1959) a Győrplusz Filmklubban vetített ’30-as, ’40-es évekbeli filmek kapcsán.

Jávor Pálért odáig voltak az emberek, rengeteg szerelmes levelet kapott. De kezdjük az élettörténete elején.

Egészen költői volt a gyermekkora. Spannenberger Pál néven született, ugyanis édesanyját Spannenberger Katalinnak hívták. Édesapja, Jerman Pál nyugalmazott vasúti főkalauz volt, nagy lepkegyűjtő hírében állt, Herman Ottóval is levelezett. Az 53 éves Pál meglátta a 17 éves cselédlányt, Katalint, szerelembe esett, és az ő gyerekük lett Palika. Három évvel később szülei összeházasodtak és még két testvére született. Édesapja korán meghalt, édesanyja fűszer- és gyümölcsboltot nyitott Aradon. Ebből a világból akart ő kitörni. 15 évesen kiszökött a frontra, postásként dolgozott, édesanyja csendőrökkel vitette haza.

Később rendszeres volt, hogy a líceum helyett a helyi mozikba járt, ott döntötte el, hogy filmsztár lesz. Dán filmsztár. Ugyanis akkoriban a dán Nordisk Film Vállalat némafilmjeit vetítették. 18 évesen úgy döntött, elindul Dánia felé, kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából. Kapott egy vasúti jegyet Dániáig, de Budapesten valamiért leszállították a vonatról. Kóborolt a fővárosban, elérkezett az Uránia Mozi elé, ahol észrevette a Színiakadémia feliratot. Bement, megkérdezte, hogy lehet oda bekerülni. Kiderült, délután lesz a felvételi. Vett egy Petőfi verseskötetet, megtanult egy verset, felvették a Színművészeti Akadémiára, ösztöndíjat is kapott, annyira jó volt. Viszont fél év után kirúgták, majd az Országos Színiegyesületnél szerzett oklevelet.

Jellemző volt rá, hogy voltak balhéi a pályája során?

Mikor elvégezte a színészképzőt, rögtön a Renaissance Színházba került, ahol csak kisebb karakter szerepeket kapott, amitől folyamatosan ingerült volt. Amikor egyszer bement a titkárhoz jegyet kérni ismerősei számára, a titkár nem figyelt rá, ő pedig kikapta a kezéből a telefont és ütlegelni kezdte vele. Kirúgták. Vidékre szerződött, először Székesfehérvárra, ahol elindult ellene a szakmai féltékenység. A kollégák addig mószerolták, amíg visszavonták a játékengedélyét. Egy kis pesti zugszínházban kapott munkát, ott felfigyelt rá a szegedi teátrum igazgatója és szerződtette. A szegedi pár évben le is higgadt, megkomolyodott. Fedák Sári segítségével került újra a fővárosba, Makay Margit támogatásával pedig a Vígszínházba 1930-ban.

Hogyan indult a filmes karrierje?

1929-ben a Fészek klubban Martonffy Endre filmproducernek feltűnt Jávor a vékony kis bajuszával, mert egy olyan filmet készült forgatni, amihez kellett egy vonzó figura. Ez volt a Csak egy kislány van a világon című film. Jávor borzalmas volt benne, suta, darabos, ripacsos. Ennek ellenére, amikor az első hangos filmet, a Kék bálnát leforgatták, abban is szerepet kapott, bár igazán abban sem volt jó, de a közönség beleszeretett, elkezdett kialakulni a rajongótábora. Az igazi sikert Székely István Hyppolit, a lakáj című mozija hozta meg számára, ekkor talált önmagára. Ezután jött a sztárság minden hátulütőjével együtt. Az óriási siker azzal járt, hogy ő elhitte, hogy neki olyannak kell lenni a civil életben is, mint ahogy a filmvásznon látják…

Jávor Pált a Makrancos hölgy című filmben láthatjuk legközelebb december 17-én 19.30-tól a Győr+ Televízió műsorán.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: