A Győrplusz Filmklub pénteken tűzi műsorára Dargay Attila Vuk című klasszikus rajzfilmjét. Farkas Mónika a Győr+ Este műsorában Pogány Judittal és Wolf Katival beszélgetett.

A gyermek kis Vuk hangját Pogány Judit kölcsönözte.

– Mi jut eszébe először, ha a kis Vukról beszélünk?
– Dargay Attila, Csákányi László, Fekete István neve jut eszembe. Fekete Istvánt csodálom, gyerekként először a Csít, a kis fecske történetét olvastam tőle, aztán a Vukot. Ha ő nem írja meg ilyen csodálatosan a mesét, akkor nincs ez a rajzfilm sem. Amikor jött a telefon, hogy a hangjára próbafelvételre hívnak, az számomra csodálatos lehetőség volt. A próbafelvétel úgy zajlott, hogy én egyedül voltam a hangszigetelt szobában, az üveg mögött dolgozott stáb és egyszer csak azt látom, hogy a hatalmas súlyú, mackós bácsi (Dargay Attila) másfél métereket ugrik örömében. Aztán jöttek és megmondták, hogy megvan a kis Vuk hangja. Én azt hittem, hogy már a kész rajzfilmet kell szinkronizálnom, de nem így volt. Nekem úgy kellett előadnom, mint egy rádiójáték és a hangomra rajzolták a kis Vuk mozgását.

– Gyerekkorunkban nem bírtuk ki sírás nélkül a filmet.
– Csákányi Laci bácsival volt az első felvételem, aki átfogta a vállam, és mondta „gyere kislány fog ez menni.” Csurgott a könnyem, mert az első jelenet az volt, amikor a kis Vuk elmegy csavarogni és hazatérve üres az odú. „Kicsi vagyok, éhes vagyok, ki vigyáz most a kis rókára – hát ez nagyon elkapott. Van még egy történetem ehhez kapcsolódva: amikor az első unokámmal először néztem meg a filmet, a gyerek szinte sokkot kapott, annyira sírt, évekkel később tudta csak végig nézni. Fontos, hogy a gyerekek ezt a filmet a szülőkkel, a nagyszülőkkel nézzék meg, és fontos hogy a mesék által találkozzanak, éljék meg a szélsőséges érzelmeket. 77 éves múltam, de még mindig megnézem ezt a rajzfilmet.

Wolf Kati 7 évesen, 1981-ben vált ismertté, amikor elénekelte a Vuk főcímdalát, melynek zenéjét édesapja Wolf Péter szerezte, a szövegét pedig Szenes Iván írta.

– Milyen volt elénekelni Vuk dalát?
– Apám nem csak a főcímdalt, hanem az egész film zenéjét szerezte. Én hétévesen nagyon szerettem hallgatni, amikor apám komponált, megtanultam és odaálltam elé, elénekeltem neki. Ő pedig azt mondta, milyen édes ez gyerekhanggal is, felvettük és így indult a Vuk és az én pályafutásom.

– A Vuk elkísérte a pályafutásodat?
– Nagyon sokan félve kérdezik, hogy velem kapcsolatban megemlíthetik a Vukot? Persze, hiszen ez a dal csak pozitívumot hozott az életembe. A közönség a mai napig szereti. Én ezt gyerekként elénekeltem, de akkor nem kezdtem el fellépni, nem lett belőlem gyereksztár, éltem a normális gyerekkoromat. De arra büszke vagyok arra, hogy én ezzel a dallal indultam el az énekesi pályán.

– Jelentéseben változott- e az évek alatt az ön számára a rajzfilm?
– Nem változott, gyerekként ugyanazt éreztem, mint most. Azt látom, hogy akár a zenéje, a rajzok, a történet, ugyanolyan tartalmat ad mindenkinek, mint akár 40 éve, a lelkülete máig ható.

A Vukot október 22-én 19.30-tól vetítjük a Győr+ Televízió műsorán, ismétlése 31-én 16 órától lesz.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: