![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2022/01/egy_szoknya_egy_nadrag_008.jpg)
A Győrplusz Filmklubban a következő hetekben újra az 1930-as években készült magyar filmeket vetítjük, január 28-án 19.30-tól az Új rokont. Kaszás Kornél ennek kapcsán egy összeállítással jelentkezett a Győr+ Estében, hogy jobban megismerjük a korszak színészeit, filmjeit.
Elsőként a korszak nagy ismerőjével dr. Fekete Dávid egyetemi docenssel, önkormányzati képviselővel a Magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kötet szerzőjével beszélgetett Kaszás Kornél.
1931-1939 között jellemzően vígjátékok készültek hazánkban, ugyanis az első hangosfilm, amit itthon forgattak óriásit bukott, ez volt A kék bálvány (1931) című bűnügyi film. A második hangosfilm, a Hyppolit a lakáj (1931) azonban már hatalmas siker lett, még 90 év után is nagy az érdeklődés iránta. A Meseautó (1934) pedig egyértelművé tette a befektetők számára, hogy a magyar közönséget a vígjátékkal lehet megfogni, ezért vígjátékot kell forgatni. Abban a korszakban állami támogatás nem volt, magántőkéből, konstrukciókban készültek a filmek. Olyan filmeket készítettek, amelyek helyzetkomikumra épülő vígjátékok voltak, melynek az első években a legemblematikusabb figurája Kabos Gyula volt.
![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2021/05/Meseauto_1-1-700x511.jpg)
Rengetegen jártak moziba, forradalmi dolog volt, hogy megjelent a mozgókép, és a mozi „beszélni” kezdett. 1901-től 1929-ig mintegy 600 némafilm készült hazánkban, Budapesten és Kolozsváron, de ezek 95 százaléka nem maradt fenn. A két háború között pedig 360 alkotás született. Amikor az emberek moziba mentek először egy filmhíradót, majd egy rövidfilmet láthattak, ezt követően kezdődött a „nagy” film. A film köré szervezett reklám anyagok becsalogatták a nézőket a moziba, ezzel együtt a 30-as évek első felében kialakult a sztárkultusz.
![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2021/04/Hyppolit-a-lakaj_2-1-700x524.jpg)
Kabos Gyuláról, a 30-as évek filmsztárjáról, a színészlegendáról Sztankay Ádám újságíróval beszélgetett Kaszás Kornél. Kabos kereskedelmi ügynök édesapja tisztes polgári foglalkozást képzelt el fiának, ezért egy kereskedelmi iskolába íratta, ami mellett ő elkezdett Solymosi Elek Színiiskolájába járni, majd a Népszínházban statisztált, de elég zavaros volt az ifjúsága. A szülők valószínűleg mégis támogatták azt, hogy színházzal foglalkozzon. A pályatársak különböző módon ítélték meg az élete különböző szakaszaiban. Amikor Szabadkára került felhagyott a bohém életvitellel és a kocsmajárás helyett szakmai könyveket olvasott a színházról. Ekkor a kollégái megállapították: soha nem lesz belőle színész. A sok könyv azonban segíthetett neki kialakítani, megteremteni azt a figurát, aki ő lett. Amikor pedig komikusként sikeres lett, amikor bekerült Vígszínházba, nem szerették a színészek, kinézték maguk közül. Az az unikális tehetség, ami neki megadatott, az sokakat irritált. Nagyváradon lett igazi sztár, onnan indult el az országos hírneve.
![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2022/01/javor-pal.jpg)
Szintén Sztankay Ádám mesélt Jávor Pál filmes karrierjéről. 1929-ben a Magyar Színház tagja volt, amikor egyik este beült a Fészek klubba vacsorázni, ahol Martonffy Endre filmproducernek megtetszett Jávor vékony kis bajusza, ugyanis a filmjéhez kellett egy vonzó figura. Ez volt a Csak egy kislány van a világon című film. Jávor borzalmas volt benne, suta, darabos, ripacsos. Ennek ellenére, amikor az első hangos filmet, a Kék bálnát leforgatták, abban is szerepet kapott, bár igazán abban sem volt jó, de a közönség beleszeretett, elkezdett kialakulni a rajongótábora. Az igazi sikert Székely István Hyppolit mozija hozta meg számára, ekkor talált önmagára. Az óriási siker azzal járt, hogy elhitte, hogy neki olyannak kell lenni a civil életben is, mint ahogy a filmvásznon látják. Nem volt bohém, nem csajozott, viszont ivott és szerette húzatni a cigánnyal.
A beszélgetések ITT hallgathatók vissza.
![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2022/01/GyorPlusz_Filmklub_V-1-700x901.jpg)