Ha arra kíváncsiak, hogy használtautó-kereskedőként hogyan látom a jövő használtautó-piacát, hát, be kell valljam, bajban vagyok. Előrebocsátom: nem vagyok Nostradamus, nem látok a jövőbe.

Kérdések
Én magam is csak kérdéseket vagyok képes feltenni, no meg a piaci mozgásokra tudok reagálni. Nálunk azt látom, hogy nem kell a dízel – nagyon nem kell –, nem kell a kis benzines (1,0, 1,2). Van egy hibrid Toyotánk, 2012-es, ugyanazzal a hibrid technológiával, amit ma is árulnak az új hibrid Toyotákhoz. Hinnék, hogy ez a technika már 8 éve az utakon van? Ez sem kell. Vajon akkor mi kell? Már nemcsak jóslat, de valóság az elektromos autók előretörése. Rendben, ez a jövő, de ki fogja megvenni használt autóként az első generációs elektromosokat, amik 100-150 km hatótávolsággal jöttek ki újonnan, és ez a hatótávolság a használat arányában csökken? Bennem jelenleg – azon túl, hogy vajon melyik technológiáé a jövő – a legnagyobb kérdés: mi lesz a másodlagos autópiaccal?

Valóság
A villamos és hibrid autókat remekül el lehet adni újként a vevőknek, mert elhiszik, hogy általuk menetelünk előre a szebb jövő felé. Évek óta sulykolják a fejünkbe, hogy akkor vagyunk környezettudatosak, ha ilyet veszünk, ráadásul olcsón közlekedhetünk (ingyen töltés és parkolás).
De ez nem feltétlenül van így. Németországban egy teljes feltöltés közel 100 euróba kerül és 2-3 órába telik. Míg egy ezerszer „elátkozott” dízellel ötperces tankolás után továbbhajthatunk. Zöld rendszámot kapunk a hibridre, ezzel kirakatba tesszük, hogy mi igazán odafigyelünk a bolygó jövőjére. Aztán egyszer se töltjük fel, mert macerás. Meg már nem is annyira zöld az a rendszám, hogy ingyen parkolhassunk, ingyen töltsük a közösségi töltőkön. Ugyanaz az autó jövőre már meg sem kapja a zöld rendszámot.

Környezetbarát?
Azt tudják, hogy a jelenlegi WLTP-előírásokat előbb teljesíti egy Leopard 2 harckocsi, mint egy Ford Fiesta? A Leopard 2 harckocsi ugyanolyan környezetvédelmi címkét kapna, mint egy 1,4-es Golf, mivel a tank 62 tonnás. Ez azért van így, mert tömegkorrekciós képlet alapján állították be a CO2-osztályokat. Ezt egy harckocsi könnyedén teljesíti. Meg egy Ford Ranger Raptor. A Fiat 500 meg nem. De most tényleg: mi a bolygó ellensége? Egy Ford Fiesta egyliteres benzinmotorral vagy egy 3,5 tonnás össztömegű böszmeteg – ami mellesleg a parkolóban is alig fér el? Plug-in-hibrid tapasztalat: benzin-elektromos vegyes üzem 6 literes fogyasztás, visszatöltős funkcióban 12 literes fogyasztás. 200 km-en keresztül dupla üzemanyagot kell elégetni, hogy aztán a tele akksiról 50 km 0-emisszó jöhessen. Ez környezetkímélő?

Downsizing
Mi a helyzet a kismotoros turbós benzinesekkel? Jók ezek, egészen 100-150 ezer km futásig. Addig garanciális, afölött meg motorhibás. Nagy tanítóm szemléltette a turbóval felpöckölt kismotoros és a nagy köbcentis autók közti különbséget egy hasonlattal: Van egy csikód, ami szalad, mint az őrült (1,0 benzin turbó), 7 percig. Mellette van egy muraközi lovad (3,0 benzin V6), ez meg elporoszkál 100 napig. Melyikre ülnél fel? Melyik döglik meg előbb? Mi lesz ezeknek a kocsiknak a másodlagos piacával? Mi lesz azzal, aki nem engedhet meg magának új autót? Megveszi az időzített bomba, turbós kicsi benzines használtat? Ha nem, akkor mit?

Vélemény
Felelősségteljes használatutó-kereskedőként mit tegyek? Szeretnék-e „időzített bomba” használt autókat árulni? Ha ezt nem akarom, akkor mi marad? Kicsi remény. Koncentráljunk a kevesett futott, újszerű autókra, és arra a kevés szívómotorosra, ami még nem háromhengeres – koreaiak és japánok. A használtpiacon ezek válnak eladhatóvá – és megvásárlásra ajánlhatóvá. De én nem temetném a dízeleket sem, mert családi autóba, évi 15 ezer km futással számolva jó választás lehet – persze biztos szervizmúlttal és részecskeszűrővel, vagy „gazdaságos” DPF tisztítással. A japán (nem plug-in) hibridek is megbízható technikát adnak, azzal ma már lehetünk környezettudatosabbak a városban, mert látványosan kevesebbet fogyasztanak – a kevesebb elégetett üzemanyag pedig kisebb CO2-kibocsátással jár. Kereskedőként, Győrben, a Nádor tér 1. szám alól nem irigylem Önöket, de a saját jövőm kapcsán kifejezetten rémült vagyok, mert csak a reményre építkezhetünk.

Szabó Gábor