2023-ban sem tétlenkednek a Győr+ Angyalok, a hideg idő és a hóesés sem fogott ki rajtuk. Szombat délelőtt felengedték a szárnyaikat és egyenesen a Dunakapu térre repültek, ahol már várta őket sok csillogó szemű gyermek. A Bagolyvár Gyermekotthon kis csapata érkezett a térre, hogy Győrt olyan magasról láthassák, ahogy csak az angyalok képesek rá.
Kis kitekintésként, aki most olvas először a Győr+ Angyalokról, annak eláruljuk: ők olyan lelkes olvasóink, nézőink, hallgatóink és persze munkatársaink, akik még tavaly elhatározták, hogy szebbé teszik a nehéz sorsú gyerekek karácsonyát.
A Győr+ Média kampányt indított, melyben egy gyermekotthon és egy fejlesztő intézmény lakóit kértük arra, rajzolják le vágyaikat. Az alkotásokat begyűjtöttök Varga Zsófiával, – aki nagy szervező, nevéhez fűződik az I. Győri Tacsitali is – hiszen az ő ötlete alapján varázsoltunk az ünnepek előtt. Az óhajokat feltöltöttük a médiacentrum közösségi oldalára, ahol a közönségünk, vagyis a jószívű és lelkes olvasók kommentben jelentkezhettek egy-egy óhaj teljesítésére. A csomagok már az ünnepek előtt eljutottak a gyerekekhez, akik arcán a mosoly könnyeket csalt mindenki szemébe.
A vágyak között azonban voltak olyanok, amik csak kollégáink összefogásával valósulhattak meg, ezek egyike volt az Állatságok Állatbemutató különleges show-ja, mely során az otthon falai közé költöztek be a különféle állatok, akik bemutatták tehetségüket és természetesen meg is lehetett simogatni őket.
A lerajzolt kívánságok között azonban más programok is szerepeltek, például az óriáskerekezés. Csapatunk szervezett és telefonált, végül három kollégánk húzta fel az angyalszárnyát és teljesítette a gyermekek vágyát. Izgatottan szálltak be a kicsik a kabinokba, a különleges és meglehetősen magas utazást pedig mindenki élvezte. Én, azaz az egyik angyal, négy aprósággal szeltem az eget Győr felett és végig csak annyit hallottam, hogy: “Huuuu”, meg “Hááá” meg “Aztaaaa!”.
Volt köztük, aki még sohasem ült ilyenen és az angyalok nélkül valószínűleg nem is ülhetett volna. Az óriáskerekezés közben észrevettük, hogy a dodzsem is kinyitott és a gyerekek csak sóhajtoztak. Láttam szemükben a vágyat, de kérni nem mertek. Amikor leszálltunk, az üzemeltetőhöz siettem és megkérdeztem, van-e rá lehetőség, hogy a csapat menjen egy kört.
A tulajdonosok persze azonnal igent mondtak és a zsetonok kiosztását követően indulhatott is a szédületes menet. Hatalmas kacajok, síkitások és önfeledt nevetés.
Szinte el sem hitték, hogy ők ide eljuthattak, velük ez megtörténik, az pedig, hogy mindenki szeme sugárzott a boldogságtól, hatalmas erőt ad nekünk is a mindennapokhoz. Sokszor kérdezik tőlem: Milyen a munkád? Miért csinálod? Hát ezért, kedves olvasóközönség!
Galéria: Ács Tamás
TV-s szerkesztő: Németh Boglárka