Egy kis olívaolajon megfuttatjuk, fokhagymával ízesítjük és kész! Ez a jellemző az ország hétköznapi étkezéseire. Az édességek nagyon csokisak és nagyon vaníliásak.

Amikor egy új országba érkezem, minden esetben rögtön elmegyek egy közértbe. Ott nem nagyon tudnak turistákkal foglalkozni, hiszen a helyiek igényét is ki kell valahol szolgálni. A kommunikáció tehát itt arra irányul, ami az ottani háziasszonyoknak kedves. Mi fogad a belépésénél, mi az, ami kedvező ajánlattal hívogat, miből van több fajta, és mi az, amiből a kiszolgáló pultban sok van.

Összehasonlításképpen: nálunk ebben az időszakban a banán és lassan a vödrös narancs, valamint a sütőtök mosolyog az előtérben egy szupermarketben. A felvágottaknál hatalmas virslihalom, saját márkás sonka és parizer. Rengeteg joghurt, tej és vágott zsemletípusok. Míg Spanyolország aktuális kínálata: mangó- és avokádóstand fogad pár száz forintért kilójával, 4-5 féle paradicsom és saját magunk által mérhető olívastand.

Továbbá rengeteg cukrozott, csomagolt croissant és krémpuding-porok, a pékárunál pedig közepes méretű, különböző fehér lisztből készült baguettek. A kiszolgáló pult illata odavezet, mert erősen hal illatú, frissen mérik és felvágott gyanánt itt is a sonkát szeletelik, fóliázzák, mérik. Sok a camembert sajt kecskéből, tehénből egyaránt és szinte olvadnak a szájban. Minden esetben ezekből vásárolok, majd ebédre jöhet is a kóstoló. Bátran mondhatom, mindig a vadászat gyümölcse ízlik a legjobban, ajánlom nektek is a módszert!

Kizárólag churrosra számítottunk, de hatalmas népszerűségnek örvend a palacsinta és a gofri. Persze több nemzet érzi magáénak a palacsintát, mint édességet, de egy jó sárga, ropogós szélű magyar palacsinta, túrós mazsolával töltve veri az összes eddig általam kóstoltat. Ennek ellenére itt brutális palacsintákat alkotnak. Azt hiszem, nem érzik a határokat vagy talán nem foglalkoznak velük. Nem láttunk embert, pedig figyeltük, van-e olyan, aki meg bírja enni az egy darabot, de nem volt. Minden estre a nutella és édesség őrülteknek ez maga a manna!

A street food itt polip saláta éppen csak ízesítve, amit forró baguettel fogyasztanak. Ez hideg étel, amit már Portugáliában is kóstoltam egy gourmet piacon és nem tudok tőle szabadulni. Picit ecetes, olajos, fokhagymás és enyhén sós főtt krumplival is tálalják. A receptet el is hoztam:

Hozzávalók:

• 300 g polip
• 1 csokor petrezselyem
• 1 db citrom
• 1 kk só
• 3 ek olívaolaj (extra szűz)
• 100 g főtt burgonya (rózsa típusú)

A polipot forró vízben főzzük 45 percen keresztül. Sokan esküsznek arra, hogy parafadugókkal együtt, így jobban puhul. A vízben hagyjuk kézmelegre kihűlni. Kivesszük a fekete csontját, felszeleteljük. Ráfacsarjuk a citromot, olívaolajat, aprított petrezselymet, pici fokhagymát. Összekeverjük a krumplival és hűtőben 2 órán át pihentetjük.

Egy igazi katalán étterembe tévedtünk, amit valójában kerestünk is. Furcsának tűnik számunkra minden esetben, hogy ezek az éttermecskék, ha itt vannak Magyarországon, nem élnének meg, mert nem mennénk be. Ómódú berendezés, kevés ember, szorosan lévő fém asztalkák. Itt viszont pont ezekre a helyekre érdemes leülni.

Helyben, azonnal készítik az ételt, sajátos módon, pont úgy, ahogy azt ők eszik otthon vagy éppen akkor hátul a konyhában. A köret minden esetben: salátalevél paradicsommal, krumpli és tojás. Én a tintahalat főtt tojással kaptam és tonhalas krumpli salátával, tehát mindezt variálják is. Azonban a katalán édességek voltak az esténk fénypontjai a kissé szűretlen katalán borokkal. Embertelenül csokoládés a torta, mint nálunk a zacher, de ez jóval szaftosabban, valamint a vaníliakrémpuding karamellel. A recepteket hoztam, készítsétek el bátran!

Hozzávalók:

• 2,5 dl tej
• 2 egész tojás
• 6 dkg cukor
• 1 kk vaníliakivonat

A cukrot egy tk vízzel karamellizáljuk. Hőálló tálkákba töltjük és kihűtjük. A tojásokat alaposan kikeverjük a cukorral és ráöntjük a felforralt tejet. Szitán átszűrjük és beleöntjük a karamelles formákba. Kihűtjük. Kiütjük a tányérra, úgy tálaljuk.

Hozzávalók:

• 140 dkg vaj
• 180 g cukor
• 6 db tojás
• csipet só
• 140 g olvasztott csokoládé (45%)
• 110 g szitált liszt
• Töltelék:
• 100 g lekvár
• 60 g holland kakaópor
• 50 g étcsokoládé
• 20 g vaj

A cukor felét és a vajat kikeverjük habosra egy mixerrel. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, hozzáadjuk az olvasztott, de nem forró csokoládét, majd a lisztet, kakaóport. Alaposan kikeverjük. A tojások fehérjét felverjük a cukor mennyiség másik felével, óvatosan hozzákeverjük. Kivajazott, lisztezett kerek tortaformába töltjük és előmelegített, 160 fokos sütőben 45 percig sütjük. Amikor kihűlt, felvágjuk és megkenjük lekvárral, vajas, olvasztott csokoládéval csurgatjuk le a tetejét.

Spanyol kalandozásunk most ennyi volt. Azt gondolom nem érdemes sokat készülni, hanem blogokat olvasgatni, valamint ott helyben figyelni az ott élők életvitelére, szokásaira. Legközelebb cseh szokásokkal, ételekkel, fortélyokkal érkezik a rovat.