Százhuszonöt éves a Magyar Vagon- és Gépgyár, közismert nevén a Vagongyár. A jeles apropóból a Győri Ipartörténeti Alapítvány és Rába Járműipari Holding konferenciát rendezett az ETO Park Hotelban.
A nagy érdeklődéssel kísért eseményen először a Rába vezérigazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Hetzmann Béla hangsúlyozta: „Kevés magyar cégről mondhatjuk el, hogy az alapítása óta sikeresen működik. A múlt nagyon fontos, büszkének kell rá lenni és tanulni belőle. A jelenlegi vezetés és a dolgozók feladata a jövő felépítése, a kor követelményeinek megfelelő cég létrehozása.”
Dr. Fekete Dávid önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy egy város életében vannak meghatározó időszakok és döntések. A dualizmus idején ilyen döntést hoztak az akkori vezetők. Felismerték, hogy Győr kereskedelmi szerepe leáldozóban van és szükséges a modellváltás. Ezért ipartelepítésbe kezdtek. Gyártelepeket alakítottak ki és lehetőséget adtak a tőkeerős befektetőknek a megtelepedésre. Innentől kezdve ez lett a város sikerességének kulcsa, fontos központja a mindenkori kelet-közép-európai térségnek. Ez a 125 év azt bizonyítja, hogy vannak olyan vállalatok, melyek dacolva a történelem viharaival, képesek a túlélésre. „A rendszerváltás előtt nem volt olyan győri család, melynek valamelyik tagja nem a Rábában dolgozott. Egy település sikeressége mindig az ott élőkben rejlik. Ha felismerjük lehetőségeinket, adottságainkat, akkor jól prosperáló várost építhetünk. Ismerjük fel, hogy ipar nélkül Győrnek nincs jövője!”
„A gazdaság vezetőinek a feladata, hogy a múltra támaszkodva, a jelenben jövőt mutassunk.” – jelentette ki Pénzes László, a Kereskedelmi és Iparkamara megyei alelnöke.
A szervező, Győri Ipartörténeti Alapítvány elnöke, Miklósy Lajos, elmondta, hogy a konferenciával ízelítőt kívántak adni a gyár történetéből. A Vagongyár mindig meghatározó volt Győr életében, a hatvanas és a nyolcvanas évek között pedig a gépipar zászlóshajója. Fénykorában több mint húszezer embert foglalkoztatott és nem csak Győrben, hanem Kispesten, Kapuváron, Szombathelyen, Szentgotthárdon, Kőszegen, Mosonmagyaróváron, Pápán, Sárváron, Móron is működtetett telephelyeket. Óriási hatással volt a környezetére is, nélküle nem épülhetett volna fel az egykori ifjúsági ház, a színház, az első stadion, nem működhetett volna az Ady Endre Művelődési Ház, a Rába Táncegyüttes, a Fúvószenekar, de a vízi sportok, a kézilabda, a foci, a teke, a természetjáró körök és ifjúsági klubok sem.
A nap folyamán előadások hangzottak el, többek között a vasútijármű-gyártás első 25 évéről, a repülőgépek javításáról, vadászgépek gyártásáról, a két háború közötti olasz-magyar gazdasági kapcsolatokról a Rába titkos szerződései tükrében. Szó volt még Horváth Edéről és a Széchenyi Egyetem elődje, valamint a Vagongyár együttműködéséről.
Galéria: Ács Tamás
TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos