150 éves a Zsinagóga

Fotó: Mekliz Fotó

1870-ben avatták fel, így 2020-ban ünnepelte 150. születésnapját a győri zsinagóga, de a koronavírus járvány miatt a méltó születésnapi ünnepségre csak egy évvel később, azaz a mai estén került sor.

A zsinagóga 150 éves múltjáról elsőként, a Győri Zsidó Hitközség elnöke, Villányi Tibor beszélt. Köszönetet mondott mindenkinek, aki a patinás épület felújításában és egyben újjáélesztésében szerepet vállalt, majd kiemelte, hogy 2006-tól az épület a megújulásnak köszönhetően újra a városi kultúra szentélyévé válhatott.

Simon Róbert Balázs, országgyűlési képviselő is méltón emlékezett. A politikus kiemelte, hogy a zsinagóga évszázadok óta a többi közelben lévő egyház templomával együtt barátságban és békében áll mostani helyén, a felújítás által, amely  2006-ban ért véget, pedig az ország egyik legszebb zsinagógájává vált. A képviselő arról is beszélt, hogy az épület jelenleg oktatási és kulturális funkciót is betölt, emellett pedig imaház is. Végezetül pedig ígéretet tett arra, hogy hamarosan egy Holokauszt emlékkiállítás nyílhat majd a Menházban, ezen Széles Sándor, megyei kormánymegbízottal együtt dolgoznak. 

Szeles Szabolcs alpolgármester is részt vett az ünnepségen, aki szintén a multikulturális építészeti emlékről, valamint a győri zsidóság szerepéről beszélt.

Az alpolgármester elmondta: a győri zsidóság határozta meg, a modern, piacképes gyáripar alapját, vállalkozói szemlélettel és kreativitással fűszerezve. A politikus hozzátette, hogy a zsinagóga mára minden tekintetben beépült a város sziluettjébe. Az épület a nemrég Győrbe látogató világsztár Placido Domingo figyelmét is felkeltette. Szeles Szabolcs beszédét azzal zárta, hogy a város hálás mindazoknak, akik fenntartják és megújítják a zsinagóga pompáját. 

Prof. Dr. Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora a szépségről és az igazságról beszélt, melyek az élet szellemi és lelki alapjai. A rektor úgy fogalmazott, a zsinagóga mindig is kereste az elveszett igazságot és számos ember életét mentette meg. Jelenleg a zenetudományok alma matere és a professzor szerint mindennapjainkban is részt vesz, hiszen velünk él, társunk és védelmezőnk.

Bana József, Győr város levéltárának igazgatója a zsinagóga történetéről tartott előadást. A kutató elmondta, hogy 1866-ban kapott zöld utat az építkezés, az épületet pedig 1870-ben avatták fel, onnantól kezdve szinte az összes korabeli képeslapon szerepelt az épület. A jelenleg a hozzá tartozó kis templom és iskola csak később épült meg. A zsinagóga állapota a zsidó üldöztetések után- amikor is 5700 győri zsidót deportáltak, közülük pedig alig több, mint 800-an térhettek vissza – hanyatlani kezdett. 1968-ban már-már kilátástalannak látszott a helyzet, a megújulás és az épület megmentése csak a rendszerváltást követően, a 2000-es évek elején valósulhatott meg.

Tótha Péter Joel, győri főrabbi kiemelte, hogy az elmúlt 150 évet nem lehet összezsúfolni. A zsidóság számára a fő üzenet mindig is Ezékiel próféta gondolata volt:

„bár szétszórtam őket, mégis velük maradok.”

Az együttmaradás helyszínét pedig a zsinagóga szolgálta. Ez, ahogy a rabbi fogalmazott, egy szent hely a zsidó ember számára, ahová nagy tisztelettel kell belépni, ez egy olyan szentély, ahol Isten alkotásáról és annak üzenetéről emlékezünk meg. 

Tóthné Papp Terézia, egykori városi projektmérnök az épület felújítási munkálatairól tartott előadást.  A mérnök elmondta, hogy elsőként a Kossuth utcai homlokzat készült el az államkincstár által adott 450 millió Forintból, amit az akkori, Balogh József vezette önkormányzat 21,3 millió Forinttal egészített ki. 2004-től restaurátori kutatások kezdődtek, ezután készült el a kupola és a csillagok. 2005-ben egy újabb, majd 60 milliós támogatásnak köszönhetően folytatódott a renoválás. Végül a Széchenyi István Egyetem és az önkormányzat újabb 7,5-7,5 millió forinttal segített, így az épület oktatási célra használt része is megújulhatott. 

Az ünnepségen Fekete László országos főkántor is énekelt, továbbá a Széchenyi István Egyetem két zeneművész-jelölt hallgatója, Kovács Tihamér és Molnár Péter műsorát is láthatták a meghívottak. Emlékérmet pedig többek között a város és az egyetem vezetői, továbbá azok vehettek át, akik valamilyen formában támogatták a zsinagóga megújulását és újjászületését. 

Az ünnepség Széles Sándor, megyei kormánymegbízott pohárköszöntőjével zárult.

Galéria: Mekliz Fotó

Szerkesztő: Németh Boglárka, Kárpát Zsolt