77 évvel ezelőtt április 13-án Győrben 11 óra 17 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák. A három hullámban támadó repülőgépek keletről és nyugatról repültek be a város fölé. A 11 óra 50 perckor kezdődött bombázás fő célja a vagongyár és a repülőtér volt, de a Darányi-rakpartra is hullottak bombák.
A Győri Magyar Waggon- és Gépgyárban – bár a pontatlan célzás miatt a bombák többsége a lakóterületre esett; súlyos károk keletkeztek. Találatot kaptak a repülőtéri üzemek és a törzsgyár repülőgépgyártó műhelyei, a repülőgépgyár raktárcsarnoka, az autógyár, a híd- és edénygyár, az acélöntöde, a vagonosztály üzemei. A légitámadás megrongálta az épületek 65 százalékát és az üzemi berendezések 70 százalékát, a készletekben 33 millió pengő kár keletkezett. A gyár repülőterén a ledobott mintegy 2000 db 10 kg-os repeszbomba hat Me–109-es vadászrepülőgépet pusztított el.
A vagongyár körüli üzemek is jelentősen megrongálódtak. A Cardo Faipari és Bútorkereskedelmi Rt. üzemét hét db 500 fontos rombolóbomba és sok gyújtóbomba találta telibe. A gyár teljesen kiégett, két munkás meghalt, három megsebesült. A gyárból kimentett gépekkel Pannonhalmán igyekeztek a termelést ismét megindítani. Az Országos Villamosművek Rt. győri üzemében 12 halott volt. A Keffel Ede viaszosvászon-, bőrvászon-, műbőr- és linóleumgyárakban pedig két halottat és egy sebesültet találtak. A Szeszgyár Budai úti telepe 100 százalékos, a Gázművek Budai úti üzeme 90 százalékos, a Vegyiművek 100 százalékos kárt szenvedett.
A bombázás során leégett 77, elpusztult vagy súlyosan rombolódott 115 épület, a tűz- vagy bombakárok következtében megrongálódott még további 193 épület. 564-en haltak meg, és 1132-en sebesültek meg a bombatámadás során.
A támadás után a mentési munkákat a légoltalom és a honvédség azonnal megkezdte, megszervezték a hajléktalanok ellátását és elhelyezését, majd megkezdték a lakosság kitelepítését. Április közepén több mint tízezren hagyták el a várost. A városra összesen 386 „short” tonna bombát dobtak.