A belváros a település kulturális, történelmi lenyomata, népszerű találkozási pont. A szimbolikus, megújult terek, és az azokat összekötő sétálóutcák hangulata, látványa vonzza a helybelieket és a turistákat is, mondja dr. Fekete Dávid önkormányzati képviselő, egyetemi docens, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) regionális képviseletének vezetője.

Cikksorozatunk első része Győrszentivánról szólt, melyet ide kattintva találhatnak.

„Itt nőttem fel, itt élek, és ez ma is nagy élmény, izgalmas életforma – mutat körbe dr. Fekete Dávid. – A nyugat-európai városok központjaihoz hasonlóan nálunk is csökken a lakók száma, képviselői körzetemben ezer választópolgárral lettünk kevesebben. Azokból a lakásokból, melyekből kihaltak az idős győri emberek, gyakran irodákat, szolgáltató egységeket hoznak létre az utódaik, új tulajdonosaik.” „Ez így van, lassan, de folyamatosan átalakul a városközpont népessége – teszi hozzá Marsovszky Adrien, a belváros fejlődéséért felelős önkormányzati tanácsadó. – Az idő nem áll meg, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz. Természetesen mindig vannak olyan értékek, melyekre minden városlakó igényt tart: ilyen a belváros esztétikai szépsége, folyamatos az igény a színvonalas vendéglátásra, és az élményt adó programokra. Számít a kirakatok szépsége, sokra tartják az itt lakók a virágosítást, szeretik a rendet, a nyugalmat, melynek megteremtésében rengeteget segít a városrendészet. A belvárosi üzletek forgalma a nagy bevásárlóközpontok megnyitásával visszaesett. Ehhez jelentősen hozzájárult előbb a Covid-járvány, most a háború okozta áremelkedés.”

„A túlélésre játszunk – mondta az egyik üzlet vezetője. – Bérleti díjat itt is, meg az Árkádban is fizetni kell. Versenyképesebbek lennénk, ha mi is nyitva tartanánk késő estig, valamint a hétvégén. Ennek a költségeit azonban nem tudjuk kigazdálkodni.” „A belvárosban fontos az esztétikai finomhangolás is – állítja a tanácsadó. – A látnivaló mindig vonzerő, viszont ha eldobott csikkekkel, műanyag poharakkal, a szél által a városon végighordott reklámlapokkal találkoznak az emberek, az alapján ítélik meg Győrt.”

Nemcsak azzal kell azonban foglalkozni, ami a szem elé tárul. Dr. Fekete Dávid szerint valóban fontos a zöldítés, a dézsákba telepített, odaillő zöldnövények kihelyezése: igazán nagy feladat az elöregedő közművek cseréje, kiváltása lesz, elsősorban a Káptalandombon. Az egyház, a kormány és az önkormányzat összefogásával lehet még szebbé tenni a Káptalandombot – mondja az önkormányzati képviselő, aki egyben a Mathias Corvinus Collegium regionális képviseletének vezetője is. A tehetségeket felkutató, gondozó, s rangos szakmai programokat is szervező intézmény az úgynevezett Kishiltont vásárolta meg, mely korábban a Rába-gyár kereskedelmi központjaként működött. A saját korában korszerű, az előadásokra és a vendéglátásra is alkalmas épület időközben elöregedett. A Mathias Corvinus Collegium tervezi, hogy az épületet felújítja. „Az MCC fontos sikertörténet – hangsúlyozza dr. Fekete Dávid. – Az általános iskolástól az egyetemista korosztályig veszünk fel tehetséges fiatalokat. A második tanévet kezdtük el, és hatalmas a túljelentkezés.”

Minden nagyváros központjában gondot jelent a parkolás. Győrben is foglaltak a szabadtéri parkolók, a mélygarázs és a két parkolóház enyhít a gondokon. Az önkormányzat sokat vár a vízi élet fellendülésétől a városban. A folyók városában végre lesz alkalom a kishajók közlekedésére, kikötésére. Ehhez persze ki kell építeni az infrastruktúrát, többek között kikötő is létesül a folyóparton. A vízi turizmus új lendületet adhat Győr idegenforgalmának.