A matematika különösen fontos szerepet játszik a jelenlegi koronavírus-járvány idején: nemcsak a pandémia terjedésének, az intézkedések várható hatásának modellezésére használható, hanem a gazdasági szereplők döntéshozatalát is képes támogatni.

Az optimális műszakbeosztástól a hatékony tesztelésig sok területen nyújthat segítséget – derült ki a győri Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) által gazdasági szervezetek számára tartott partnertalálkozón.

A győri Széchenyi István Egyetem, valamint a hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját összefogó HU-MATHS-IN 2021. február–márciusban online partnertalálkozókat rendez, hogy ismertesse a gazdaság szereplői számára a HU-MATHS-IN szervezetét, működését, valamint az ipari matematikai módszereknek az ipari, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekben elért eddigi eredményeit és további hasznosítási lehetőségeit. Az első, február 5-én megtartott eseményen a dr. Röst Gergely által vezetett, a Szegedi Tudományegyetemen működő a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Kutatócsoport mutatta be, milyen kihívásokkal szembesülnek a gazdasági szereplők egy világjárvány során.

Az ennek kapcsán szervezett sajtótájékoztatón dr. Horváth Zoltán, a HU-MATHS-IN, illetve az európai szervezet, az EU-MATHS-IN elnöke, a győri Széchenyi István Egyetem professzora elmondta, hogy az ipari matematika a matematikai kutatási eredmények (modellezés, szimuláció, optimalizáció, gépi tanulás) módszereinek ipari, gazdasági és különösen innovációs alkalmazását jelenti. Felhasználási lehetőségei rendkívül széles körűek, a járműipartól a mezőgazdaságon át az egészségiparig szinte minden ágazatra kiterjednek, ami forintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára.

Dr. Horváth Zoltán hozzátette: az ipari matematikai kutatócsoportok több tudományág összefogásával, lényeges matematikai tartalom hozzáadásával érnek el fontos eredményeket.

„Rendkívül gyakorlati kutatásokról van szó, és szeretnénk, ha ezzel a ténnyel a vállalatvezetők és a döntéshozók is minél inkább tisztában lennének. Ennek érdekében rendezzük meg a partnertalálkozókat, amelyeken a járványterjedés gazdasági hatásai, az egészségiparban használható hálózattudomány és adatbányászat, a gépi tanulás orvosi és ipari környezetben való alkalmazása, a pénzügyi kockázatmodellezés, valamint a járműipari ipari matematikai módszerek állnak majd a középpontban” – ismertette.

Az első partnertalálkozó kapcsán dr. Röst Gergely kifejtette: a jelenlegi járványhelyzetnek számos vetülete van, s az egészségügyi és a társadalmi mellett a legfontosabb a gazdasági. „Az epidemiológiai elemzések, matematikai modellezések nagyon jól használhatók a járvány terjedésének és az intézkedések hatásainak előrejelzésére. Alkalmasak arra is, hogy támogassák a döntéshozatalt nemcsak a politikai, hanem a gazdasági szereplők esetében is, hiszen nekik is szükségük van olyan információkra, amelyek segítenek megfelelni az új, váratlan kihívásoknak” – mondta a kutatócsoport-vezető.

Beszélt arról is, hogy a pandémia nem egyformán érinti a vállalatokat. Vannak, amelyek csupán a munkavállalóikat szeretnék megvédeni, hogy biztonságosan folytatódhasson tovább a munkavégzés. Másoknak viszont a jelentősen megváltozott piaci környezet, igények vagy a beszállítási láncok megszakadása miatt új termékek gyártására vagy új szolgáltatások nyújtására kell átállniuk.

És akadnak olyan cégek is, amelyek profiljuk révén éppen a járvány által megjelent új igényeknek tudnak vagy fejlesztéssel szeretnének megfelelni. „A matematika segíteni tudja a cégeket abban, hogy megfelelő döntéseket hozzanak” – szögezte le dr. Röst Gergely, aki példaként említette, hogy a műszakok és csoportok optimális megszervezésével lehet úgy csökkenteni egy vállalaton belül az alkalmazottak közötti kontaktusszámot – ami csökkenti az esetleges fertőzés terjedését is –, hogy közben a munkavégzés zavartalanul folyjon. Ha egy vállalat az alkalmazottai rendszeres tesztelését tervezi, akkor érdemes utánaszámolni, hogy ezt hogyan lehet a leghatékonyabban kivitelezni, vagy egyéb intézkedésekre költség-haszon elemzést végezni.

„A HU-MATHS-IN – Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat tevékenységének elmélyítése” című, EFOP-3.6.2-16-2017-00015 azonosítószámú projekt a győri Széchenyi István Egyetem, mint konzorciumvezető, valamint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumában, 1,386 milliárd forintos európai uniós vissza nem térítendő támogatással valósul meg.