Április elsején lépett életbe az új, bővített parkolási rendszer. A több, mint fél éve működő rendszeren többször is finomítottak azóta a város képviselői, a győri lakosok pedig rendkívül nagy kedvezménnyel, havi 1000 forintért vehetik igénybe a fizetős parkoló-hálózatot. Arról, hogy pontosan miért és hogyan van szükség a fizetős parkolóhálózatra, Prédl Antallal, a Győr-Szol Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

A legfontosabb kérdés talán, ami mindenkiben megfogalmazódik: miért van szükség fizetős parkolásra? Miért nincs ingyen? – tehetik fel a kérdést a lakosok, ha nem látnak rá a hátterére az intézkedésnek.

A fizetőparkolás alkalmazása parkolás- és forgalomszabályozási eszköz. A fizetőparkolásra ott van szükség, ahol a várakozási igények jelentősen meghaladják a rendelkezésre álló parkolási kapacitásokat és a parkolóhely számának racionális bővítésére már nincs további lehetőség. Jól megfigyelhető ez például a belváros területén, ahol a meglévő utcaszerkezet és a sűrű beépítés nem teszi lehetővé új közterületi parkolóhelyek kialakítását. Kezdetben még lehetett ugyan új parkolóhelyeket nyerni egyes utcák egyirányúsításával, de ezt követően már csak a fizetőparkolás bevezetése és parkolóházak létesítése maradt. A fizetőparkolás működésének célja a parkolóhelyek hatékonyabb kihasználása, a tartós várakozások csökkentése, ezzel a cserélődés és a többszörös használat lehetőségének megteremtése, azaz a forgási sebesség növelése.

A parkolás szabályozás során meg kell teremtenünk azt a kényes egyensúlyi állapotot, hogy a rendelkezésre álló parkolóhelyek kellőképpen ki tudják szolgálni a városközponti funkciók elérését, a hivatalok és intézmények látogatásához kapcsolódó gépjármű elhelyezést, valamint a helyi lakosság parkolási igényeit.

A közterületi fizető parkolóhelyeket az ott élő lakosság minden esetben kedvezménnyel veheti igénybe, miközben a bevezetett intézkedés javítja a parkolási lehetőségeiket is.

Hogyan áll össze egyáltalán Győr parkolási rendszere?

A fizetős parkolás a fizetendő díjak mentén tudja kifejteni szabályozó hatását. Ehhez megfelelő díjpolitika megléte szükséges. Győr városa közterületi fizető parkolókból, parkolóházakból és díjmentesen igénybe vehető parkolókból álló rendszert tart fenn. A vidéki városokhoz mérten Győrben a kiemelkedő parkolóház-ellátottságnak köszönhetően cél a hosszú időtartamú várakozások parkolóházakba irányítása, ezzel az utcai parkolók tehermentesítése. Ezt úgy lehet elérni, ha az utcai parkoláshoz mérten a parkolóházakban olcsóbb parkolási lehetőséget kínálunk. Itt azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egy-egy parkolóház üzemeltetése hatalmas költségeket emészt fel, amire a parkolóházban beszedett díjak önmagukban nem nyújtanak kellő fedezetet. Ezeket a felszíni parkolás díjaiból kell kipótolni.

Több mint egy évtizedig ugyanannyiba került a parkolás a városban. Miért kellett ezen változtatni?

A több mint 10 éve változatlan győri parkolási díjak egyrészt az infláció miatt jelentősen veszítettek szabályozó hatásukból, másrészt a parkolóházak folyamatosan emelkedő üzemeltetési költségeinek fedezését és ezáltal az egész parkolási rendszer működését veszélyeztették, emiatt kellett intézkedni emelésükről.

Az elmúlt időszakban Nádorváros területén végrehajtott fizetőparkoló terület bővítés, a belvárosi I. övezet díjköteles idő emelése és maximális várakozási idők bevezetése, a hosszú ideje változatlan díjak aktualizálása mind-mind olyan intézkedés volt, ami a már korábban említett kényes egyensúlyi állapot fenntartását hivatott szolgálni.

A díjak megszüntetése vagy csökkentése ellehetetlenítené a parkolást az érintett területen. Gondoljunk csak vissza a COVID időszaka alatt megtapasztalt állapotokra, amikor a díjmentes parkolás még egy visszafogottan működő belvárost is képes volt megbénítani!

A parkolási kérdés leglényegesebb eleme talán az az, hogy hány autóval szeretnénk parkolni és erre mennyi helyünk van. Hogy áll ebben a kérdésben Győr?

A parkolás szabályozásnak folyamatosan igazodnia kell a külső behatásokhoz. Az elsődleges mozgatórugó a lakosság gépkocsi-ellátottságának folyamatos emelkedése. Ez még akkor is intézkedéseket követel, ha egyébként minden más körülmény változatlan. 2005-ben 287 db személygépkocsi jutott 1000 lakosra Magyarországon. Ez a szám 2020-ra 40%-kal, 403 db-ra emelkedett országos átlagban. Szűkebb régiónkat tekintve vármegyénkben kb. 450 db személygépkocsi jut 1000 lakosra. A csúcsot azonban még nem értük el, mert Lengyelországban vagy Olaszországban már több mint 660 személygépkocsi jut 1000 lakosra – és ezeket az adatokat a KSH szolgáltatta.

Milyen változások voltak a város működésében, amik kihatottak a parkolási és közlekedési szokásokra is?

A fizetőparkolók kezdetben még a Belváros teljes területét sem fedték le, majd a gépjármű ellátottság emelkedéséből adódóan egyre többen kezdtek munkahelyükre autóval járni. A helyi lakosság által tapasztal zsúfoltság csökkentése érdekében került kiterjesztésre a fizetőparkoló övezet először a teljes Belvárosra, majd ezt követően a körülvevő városrészek irányába. A város életében bekövetkeznek súlypont-áthelyeződések, amelyek a gépjármű forgalom megváltozásával járnak együtt.

Ilyen volt a kórház Zrínyi utcai telephelyének megszűnése és a korábban ott működő funkciók áthelyezése a megyei kórház Vasvári Pál utcai telephelyén megépített új épületszárnyakba. A Zrínyi utca környéki parkolási igények abban a pillanatban áthelyeződtek a kórház központi telephelyének környezetébe. Hasonló változással járt, amikor 2016. nyarán a pláza fizetőssé tette parkolóját, ennek hatására a vásárlók a kórház előtti parkolókból és a szomszédos Tihanyi Árpád úti társasház lakói elől vették el a parkolási lehetőségeket. A társasházak mögött először új parkolók létesítésével próbálták kezelni a helyzetet, de mivel ez sem bizonyult elégségesnek, érdemi megoldást csak a Dr. Petz Lajos parkolóház megnyitásával egy időben a környéken bevezetett fizetőparkolás hozott. Ilyen változásként említhető még Nádorvárosban a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér vagy a Vásárcsarnok megújulása. A két intézmény környékén olyan mértékű volt a parkolóhely hiány, hogy a Vásárcsarnoknál épült nagy kapacitású parkolóház sem volt képes azt megoldani. A helyi lakosság parkolási nehézségeinek megoldását itt is csak a fizetős parkolás bevezetése tudta enyhíteni, egységes területté olvasztva a déli városrészben létrejött fizetőparkoló zónát a belvárosival.

A fizetőparkoló hálózat bővítése minden esetben jelentős forgalomvonzó létesítmények környezetéhez kötődött. Erre példa a Széchenyi István Egyetem körüli parkolási lehetőségek és gépjármű igények változása, melynek következtében az egyetem is kénytelen volt fizető parkolást bevezetni.

Hogyan reagálnak a parkolási rendszert érő kritikákra és kérdésekre? Hiszen ezek szerint megszüntetni nem lehet, de a jelek alapján igazítani az igényekhez igen.

A fizetőparkoló terület és a díjmentes utcák közötti határvonal állandó „konfliktus” zóna, mivel a fizetősben már nem, de az ingyenes részben annál inkább parkolnak az autók. Ennek a helyzetnek a feloldására két országosan egyedülálló intézkedés került bevezetésre. Egyrészt, ahol az indokolt volt, a lakossági bérlet jogosultsági határa a fizetőparkolók határán túli területen került meghúzásra, hogy az ott lakók kedvezményesen igénybe tudják venni a kevéssé terhelt fizetőparkolókat.

Másrészt bevezetésre került a peremterületi bérlet, amit a kevéssé terhelt, jellemzően szélső fizetőparkoló szakaszok kedvező díjú használatára ad lehetőséget.

A fizetőparkolási rendszer finomhangolására lehet még egy jó példa a Szívügyünk Győr bérlet bevezetése is, amit az érintett területen dolgozók vehetnek igénybe. A fizetőparkoló hálózat kiterjesztésének indokoltságát telítettségi vizsgálatok támasztottuk alá. A parkolási díjak mértékének meghatározásakor pedig összehasonlítottuk az árakat más, hasonló méretű városok áraival és szolgáltatásaival. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a győri parkolás díjai nem kirívóak, a fizetőparkoló terület mérete nem túlterjeszkedett.

A fizetőparkolási rendelet időről-időre bekövetkező módosítása a folyamatos változtatási igényekre történő reagálást jelenti, még ha azt egyesek a koncepciótlan kapkodás jelének kívánják beállítani.