Manapság a forradalom szó meglehetősen mindennapivá vált az életünkben. Beszélünk társadalmi-, technológiai-, divat- és még sorolhatnánk, hogy milyen forradalmakról. Az idősebb generációk fülében még ott cseng az évtizedekig vezérszónak számító „mindennapok forradalmisága”, illetve évente megemlékezünk győztes vagy bukott nemzeti forradalmainkról is. Látszik, hogy társadalmi és gazdasági életünkben a forradalom szót minden nagy horderejű, gyors változáshoz hozzá tudjuk „illeszteni”. Mit is jelent valójában a forradalom szó, illetve a forradalmiság? Mikor épült be a forradalom a hétköznapi tudatunkba és nyelvhasználatunkba? Vajon minden olyan társadalmi-gazdasági változás, amelyet forradalomnak hívunk, az valóban az is? E kérdések mentén tárta fel a forradalmiság témakörét Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója február 22-én a győri MCC-ben. Az előadáson több mint nyolcvan érdeklődő vett részt.
A forradalom a ma ismert jelentését a felvilágosodás idején nyerte el, valamelyest a polgárháború megnevezéseként. A különböző ideológiák mindig másképpen fogták fel a forradalom természetét és lényegét. Az első nagy forradalmi hullámot Európában a francia forradalom indította el, amely oly radikális társadalmi változásokat követelt meg, melynek „forradalmiságát” senki nem kérdőjelezte meg. A forradalom tehát a radikális, gyors változások szinonimájává nőtte ki magát.
Az, hogy egy forradalom terrorrá változik-e, az elsősorban a forradalmat irányító személyeken múlik, illetve a forradalom hosszúságán. Gondoljunk a francia forradalomra, mely a jakobinus diktatúrába torkollott, vagy a november 7-i bolsevik forradalomra. Bonyolítja a történelmi összképet az is, hogy egy-egy markáns társadalmi megmozdulást, esetleg felkelést a kirobbantói a „forradalmi magasságokba” emelnek. Erre ugyancsak jó példa a bolsevik forradalom, melyet méreténél és intenzitásánál fogva megkérdőjelezhetünk, hogy az valóban forradalomnak számított-e. A „legegyszerűbb” helyzetben a nemzeti forradalmaknál vagyunk, hiszen minden nép szuverén joga, hogy kinyilvánítsa nem tetszését az őt elnyomó idegen hatalom felé, mely erejénél fogva forradalommá alakíthatja a szuverén és kollektív népakaratot.
Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai rendezvényüket egy Pedagóguskonferencia keretében 2023. március 6-án 16.00 órától tartják. A konferencia során 16:00 órától bemutatkoznak a képzési programjaik, majd 16:20-tól Fodor Richárd, az MCC Tanuláskutató Intézetének munkatársa tart előadást Természetes intelligencia – 21. századi tanulás címmel. 17:00 órakor Dr. Bagdy Emőke professzor, klinikai szakpszichológus előadása kezdődik A személyiségfejlődés útja, tévutak és pozitív esélyek, a tehetségpotenciál címmel. Szeretettel várják a kedves érdeklődőket!
