Március 15. alkalmából a városi önkormányzat több évtizedes igazságügyi szakértői tevékenységének, karitatív munkájának és művészeti tevékenységének elismeréseként Győr díszpolgára címet adományozott Kulcsár Bélának.

Kulcsár Béla tősgyökeres ménfőcsanaki, ma is dédszülei egykori házában él. Itt született, számára ez a hely jelenti a világot. „Amikor Győrből közelítünk Csanak felé és meglátom szívem csücskét, a Sokorói-dombságot, a templomunkat, az csodálatos érzés. Ez a hazám, meg természetesen Győr, ahol iskolába jártam és dolgozom a mai napig” – vallja.

Nagyapjától örökölte a gépek, apjától a zene szeretetét. Ötéves korától gépészmérnöknek készült, ennek ellenére az első diplomáját kohómérnökként szerezte. A vagongyár vadonatúj reptéri öntödéjében kezdett dolgozni 1973-ban. Ám az első munkahely nem csupán szakmai tapasztalatokat jelentett. Két szörnyű robbanást is túlélt. 1976-ban az acélöntöde konvertere robbant fel, másfél évre rá pedig a vasúti jármű ívkemencéje. Az elsőnél három, a másodiknál kilenc munkatársát veszítette el. Rá vigyáztak az égiek, hiszen azokban a percekben éppen a laborban vagy az irodában tartózkodott. A borzalmas látványt, kollégái összeégett testét azonban sosem fogja elfelejteni.

Nem tett le régi álmáról, munka mellett elvégezte a műegyetem autógépész szakmérnöki képzését, majd átkerült a Rába motorfejlesztési osztályára, ahol az MAN-programban dolgozott.

1982-ben nagy váltás történt az életében, kinevezték igazságügyi gépjárműszakértőnek a nem sokkal korábban alakult győri Igazságügyi Szakértői Irodába. A felelősségteljes munka, a változatos feladatok, a jó légkör teljesen lenyűgözték. Rengeteget tanult, megszerezte az igazságügyi szakmérnöki képesítést is. Munkáját mindig rendkívüli precizitással végezte, hiszen a szakvéleményén emberi sorsok múlnak. Harminc év után, 2012-ben ment nyugdíjba, de azóta is folyamatosan dolgozik.

Kulcsár Béla szabadidejében sem unatkozik. Egyik legkedvesebb időtöltése a harmonikázás. Nyolcévesen szülei lepték meg az első hangszerrel, ami a térdétől a szájáig ért. Mire „belenőtt”, addigra úgy megtanult rajta játszani, hogy tízévesen már lakodalmat is kimuzsikált. Később zenekarokban is játszott, hívták őket rendezvényekre, búcsúkba. Tabányi-tanítvány harmonikaművészként ma is gyakori vendége a falunapoknak, kulturális rendezvényeknek.

A Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrendnek 2001-ben lett a tagja, tíz évre rá pedig a parancsnoka. A rend jótékonysági akcióival vált ismertté a városban.

Mindig is vonzotta a haditechnika, a fegyverek világa, ezért dr. Bedécs Gyulával és az Isonzó Baráti Körrel közel negyed századon át járta az I. világháború hadszíntereit, majd az elcsatolt területeket.

Aki ismeri őt, tudja, hogy szenvedélyes gyűjtő. S hogy mit gyűjt? Régi használati, helytörténeti dolgokat éppúgy, mint műszaki tárgyakat, fegyvereket, háborús maradványokat, kitüntetéseket, autómodelleket. Egy idő után szűknek bizonyult a rendelkezésre álló hely, ezért bővítenie kellett. Így jött létre a Csanaki Udvarház, ahol már tematikusan sorakoznak az összegyűjtött tárgyak, ámulatba ejtve a kíváncsi látogatót.