Gyirmót egyik csendes utcájában a családja és félszáz baba társaságában él Barcsayné Németh Hedvig. A nyugdíjas történelem-tanárnő szívesen mesélt magáról és a napjait kitöltő hobbijáról, a babakészítésről.

„Nem akartam unatkozó nyugdíjas lenni. Sajnos a szüleim abba haltak bele, hogy nem tudták magukat feltalálni az aktív évek után. Egyébként már gyermekkoromban is csináltam babákat ágakból és kukoricacsuhából, s ez megmaradt bennem” – idézi fel a kezdeteket.

Az első lépés egy babakészítési eljárásokról szóló angol könyv volt, amit még sok másik követett, majd a tanultakat ki is próbálta. Igaz, nem a nulláról indult. A Rákóczi utcában élő nagyszülők ugyanis női szabók voltak. A kis Hédi sok időt töltött náluk, és a nagymamája nem engedte unatkozni. Ezért aztán segített nekik vagy olvasott. Ma is emlékszik rá, hogy egész regényeket olvasott fel hangosan, hogy ők is hallhassák. S közben szinte észrevétlenül megtanult varrni.

S ennek bizony fiatal édesanyaként jó hasznát vette. Egyik karácsonyra – pénzszűkében lévén – a kislányának egy babát és hozzá teljes ruhatárat varrt, talán nem is kell mondani, mekkora örömöt okozott vele.

Azonban a babakészítésben igazán kiteljesedni csak a nyugdíjas éveiben tudott. A könyveken kívül saját fantáziája segítette, valamint a kilencvenes évektől Győrben működő babaklub. Idővel annyira belejött az alkotásba, hogy minden évben szerepelt kiállításokon, ahonnét sosem távozott díjak nélkül. Petronella és Bendegúz (a képen) például 2004-ben az év legjobb játszó babái lettek. Sok másik is követte őket.

A figurák textilből készülnek, minden porcikájuk és ruházatuk, cipőjük is Hedvig kezei alól kerül ki. Semmiféle káros anyagot nem tartalmaznak, így akár a legkisebbek is nyugodtan játszhatnak velük. Ha kiállításokra készül, képekben gondolkodik. Így született meg egy egész iskolai osztály tanító nénivel és egy csoport népi táncos.

A tanárnőnek a babák mellett van még egy kedves időtöltése.

„A babakészítésen kívül nagyon szeretek kirándulni. Annak idején részt vettem Bedécs tanár úr »guruló továbbképzés« elnevezésű kirándulássorozatán. Különleges adományként éltem meg, hogy ezzel a csapattal bejártuk az egykori Osztrák–Magyar Monarchia teljes területét. Később a Pannon Nyugdíjas Szövetség szervezésében a barátnőm biztatására vagy tíz alkalommal magam vezettem utakat Horvátországba. Győr-Moson-Sopron vármegyét úgy ismerem, mint a tenyeremet, de szívesen elkalauzolok bárkit a Dunántúlon, az Alföldön és Zemplén vármegyében is.”

A hosszabb utazások mellett Barcsayné Németh Hedvig gyakran sétálgat a gyirmóti kis erdőben és a vízparton, s közben talán már egy újabb baba körvonalazódik a gondolataiban.