Jövőre ünnepeljük Győr városi rangra emelkedésének 750. évfordulóját. Az ünnepségek történelmi keretét adja az a friss fotókkal illusztrált tanulmánykötet és egy film, mely a hazánkban, illetve Ausztriában és Németországban emelt, az oszmán birodalom terjeszkedésének megállításáért egész Európa háláját Győrnek kifejező keresztek (Raaber-Kreuz) történetét, szerepét, települési helyét mutatja be – mondta el ausztriai útján dr. Dézsi Csaba András polgármester.

Zarándoklatnak beillő utat szervezett a polgármester azoknak a szakembereknek, akik közreműködnek a Győr-keresztek felkutatásában, dokumentálásában, megörökítésében.

„Győr városi rangra emelkedésének 750. évfordulóját méltó módon ünnepeljük meg – ígérte dr. Dézsi Csaba András. – Polgármesterként sokat töprengtem azon, hogy mi az a történet, mi az az építmény, ami meghatározta Győr múltját és meghatározza a jelenét is.

„Újra áttekintve a város történelmét, úgy gondolom, hogy ez a szimbólum a vár. Szégyellem, de született győriként még én sem tudtam arról, hogy miután a várost visszafoglaltuk a törököktől 1598-ban, II. Rudolf császár rendelete alapján Győr-kereszteket állítottak Magyarországon, Ausztriában, s néhányat Németországban is.”

„A rendelet előírta azt is, hogy milyen szöveg kerüljön a keresztekre. Ezekkel egész Európa fejezte ki háláját Győrnek azért, mert megállította az oszmán birodalom terjeszkedését. Európa-szerte jelenleg 24 Győr-keresztről tudunk, persze lehet, hogy később többre is rátalálnak a szakemberek” – fejtette ki a polgármester.

Közismert, hogy 1598. március 28-án Győrt négyévi török megszállás után Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg hadainak cseles rajtaütéssel sikerült visszafoglalniuk, s ezzel megvédték közvetlenül Bécset, de egész Európát is. Győr felszabadítását Európa-szerte ünneplés követte. Bécsben, Prágában, a birodalmi városokban, Rómában és Velencében, sőt még Madridban is hálaadó istentiszteletekkel, körmenetekkel „köszöntötték a kereszténység egyik legfőbb védőgátjának visszavételét.”

A polgármester ausztriai tapasztalatai szerint a feliratok az idők során megkoptak, vagy esetenként lekerültek a keresztről. A pestisjárvány után pedig sokan azt hitték, hogy a keresztek a betegség áldozatainak szólnak.

„Az egyik településen az a meglepetés ért bennünket, hogy miközben fotóztuk a keresztet, egy osztrák úr beszaladt a házába, s kihozott egy általa írt tanulmányt, melyben feldolgozta a helyi, eredetileg három Raaber-Kreuz történetét. Ybbs an der Donau-ban pedig egy két éve ott dolgozó győri hölggyel, Preiner Edittel találkoztunk, ő viszont tőlünk tudta meg, hogy az általa Mária-kegyhelynek gondolt kereszt igazából a Győr iránti európai hála kifejező alkotása” – idézte fel az út két történetét a polgármester, aki éppen egy bécsi épület udvarában található Győr-keresztet nézett meg.

„A 750. évforduló természetesen jövőre egész éves, élményekben gazdag programot ígér, melyben felidézzük a város történetét, bemutatkozik Győr ipara, kultúrája, gasztronómiája, számos érdekessége, s az, hogy az itt lakó emberek nap mint nap mivel gazdagítják választott otthonukat” – vázolta fel a színes eseményeket a polgármester.

Televíziós szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos