Nem egyetlen témáról, hanem az időszerű, a győri polgárokat foglalkozó történésekről kérdezzük Győr polgármesterét, dr. Dézsi Csaba Andrást.

– Ön szerint mennyi időre van szükség a Győr-Szol anyagi helyzetének megszilárdításához?
– A Győr-Szol anyagi helyzete stabil. Egy olyan önkormányzati cégről van szó, aminek a Covid-járvány csaknem 1 milliárd forint parkolásidíj-elmaradást, kiesést okozott a bevételeiből. Racionalizáltuk a cég működését, kineveztük a vezérigazgatót, így már nem csak stratégiai igazgató irányítja a vállalatot. Ugyanakkor sokkal több feladatot, komolyabb rendfenntartási munkát végeztünk el a korábbinál. Például az útszegélyeknél és az árkoknál ki kellett szedni a sarat, hogy a víz el tudjon folyni. Többek között ezeknek a munkáknak az eredményeképpen szűntek meg azok az esőzés utáni árvizek, amelyekkel a polgármesterségem legelején szembesülnünk kellett.

– Annak idején nagy vita előzte meg az önkormányzati cégek összevonását. Hogy látja utólag: helyes volt az akkori döntés?
– Igen, helyes volt. Mostanra már összegyűlt annyi tapasztalat a közös cég működéséről, hogy újabb átszervezésre lehet szükség, ami segíthet a hatékonyabb és költséghatékonyabb működésben.

– Mire gondol?
– Át kell gondolnunk például az útkezelő szervezet önállóságát. De szóba jön a különböző árubeszerzések racionalizálása is. Jelenleg több mint 700 vállalkozással vagy vállalkozóval áll munkakapcsolatban a cég. Nagy a felelősség, hiszen sok ember egzisztenciájáról is szó van.

– Nem látjuk, hogy dolgoznának a megvásárolt Spartacus-csónakház felújításán. Mikor kezdnek el a munkálatokat?
– A tervek elkészítéséhez, a felújítási amunka elkezdéséhez a kormányzati támogatást megkaptuk. Most a kormányhivatal engedélyére várunk.

– Dunaszerdahely léptékében, jelentőségében nem mérhető Győrhöz. Mi hasznunk lehet abból, hogy ezentúl a testvérvárosunk lesz?
– Ne kerüljük meg azt a tényt, hogy itt tulajdonképpen magyar–magyar kapcsolatról van szó, természetesen bevonva az ott élő szlovákokat is. Ha már úgy kérdezte, hogy „mi hasznunk” belőle, akkor arra kell felhívnom a figyelmet: a határon átnyúló közös uniós pályázatokat előnyben részesíti az Európai Unió, akár a környezetvédelemben, akár a területfejlesztésben. Dunaszerdahellyel egyébként volt már sikeres projektünk, ennek köszönhetően tudjuk fejleszteni a győri füvészkertet. Dunaszerdahelyről sokan járnak át Győrbe. A Covid-járvány idején számszerűen mérni lehetett, hogy az akkor rendezett kulturális és sporteseményekről mennyire hiányoztak Győrből. Még az Audi ETO női kézilabda-mérkőzések nézőszámán is tapasztaltuk, hogy sok szurkoló jön Dunaszerdahelyről, amikor a járvány nem gátolja meg a határátlépésüket. Tehát egy működő kapcsolatot, a természetes összetartozást tettük hivatalossá azzal, hogy testvérvárosok lettünk.

– Hosszú évek óta aktuális a kérdés: mikor újítják már fel a gyalázatos állapotban lévő győri vasútállomást?
– Folyamatosan tárgyalunk a MÁV-val, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. Az én álláspontom az, hogy a Honvéd-liget alatt mélygarázst kellene kiépíteni. A mostani pályaudvar helyett pedig egy modern, a vidéki buszpályaudvart is magába foglaló közlekedési központot kell kialakítanunk. A vitákból, egyeztetésekből úgy érzékelem, hogy a vasútvonal győri szakaszának föld alá süllyesztését nem fogják felvállalni. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy új tervek alapján teljesen meg fog újulni Győr közlekedési központja.