A győri vár visszavétele

Fotó: O. Jakócs Péter

Néhány nap múlva ünnepeljük a győri vár töröktől való visszafoglalásának évfordulóját. A fényes diadal apropóján beszélgettünk Szabó Gyula építésszel, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökével.

Mit jelent nekünk a győri vár 1598-as visszavétele?

Győr visszavétele nekünk győrieknek, magyaroknak, keresztényeknek igen becses esemény.

Városunk kultúrája, vallási élete csak a vár védelmében nőhetett oly naggyá, melyre a jelenünk is épül. Hazánk visszakapta a reményt, hogy egyszer teljesen felszabadul az oszmán iga alól. Megerősödött az Istenbe vetett hit, mert mindenki bizonyos volt abban, hogy ez a haditett az Ő segítsége nélkül nem sikerülhetett volna.

Amikor a török 1594-ben több mint két hónapi ostrom után elfoglalta, Európán óriási pánik lett úrrá, hiszen a töröknek megnyílt az út a nyugat belseje felé. Ráadásul az erőd visszafoglalása olyan katonai erőt igényelt volna, mely egyszerűen nem állt rendelkezésre. A lehetetlen feladatra két bátor kapitány, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vállalkozott. A győri várat 1598. március 28-ról 29-re virradóra vívták vissza, bevetve a kor legkorszerűbb kapudöntő eszközét a petárdát. A keresztény sereg a város utcáin házról, házra vívott igen súlyos küzdelemben morzsolta fel a védők ellenállását. A híres győri Vaskakas is ekkor szólalt meg. Az ismét kereszténnyé lett győri erődöt ezután a pogány már soha többé nem tudta bevenni.

Hogyan vált hagyománnyá a visszafoglalás emlékezete?

Az 1598. március 28-29-ére forduló hajnalban történt esemény nagy visszhangot váltott ki egész Európában, városunk neve ekkor vált ismertté az akkori világ előtt. Számtalan, az ostromot ábrázoló röpcédula, dicsőítő vers, írás, költemény látott napvilágot, sőt földrészünk sok helyén, forgalmas utak mentén, azok kereszteződésében emeltek Győr keresztet. Az egyház Európa szerte hálaadást hirdetett.

Városunkban már az 1599-es első évfordulót fényes ünnepség kísérte. Olyan hagyomány teremtődött, melyet azonos rituáléval egészen 1852-ig folyamatosan gyakoroltak. Ekkor Bach Sándor belügyminiszter betiltatta, mert túlságosan magyarkodónak ítélte. A millennium idején felélesztették, de mire újra felerősödhetett volna, jött a világháború és véget vetett mindennek. A jelenkorban 2010-től újra ünnepeljük, így 283 évével ez Győr leghosszabb hagyománya.

Hogyan zajlott az ünnep?

Március 29-én azzal kezdődött, hogy a püspök és a várparancsnok vezetésével körmenetet tartottak. A két hős, Pálffy és Schwarzenberg tábornokok arcképeit elől vitték. Utánuk vonult a papság, a katonaság és a polgárság. A menet körbe haladt a vár összes bástyáján, sőt itt meg is állt, imádságot mondott, majd énekelve haladt tovább egészen a székesegyházig, ahol püspöki szentmise következett. Ezután a város magyar és német lakossága – a magyarok Pálffy képével, a németek Schwarzenberggel – külön menetben vonult el és ünnepelt. A második napon, március 30-án az ifjak számára fényes vitézi tornát tartottak, melyen együtt örült a város egésze.

Mit üzenhet egy reneszánsz erőd, és annak visszafoglalása korunk emberének?

A győri erőd az akkoriban ismert erődök közül a legnagyobb, legkorszerűbb, legerősebb volt. Ennek a reneszánsz mérnöki csodának a megalkotásában egész Európa részt vett. Nemzetközi tervezőcsoport és nemzetközi kivitelezői csoport hozta létre, földrészünk szinte összes állama, illetve vallási és világi vezetője támogatta. Bátran mondhatjuk és büszkék lehetünk rá, ez a mű az első, hiteles európai összefogás épített, ma is látható gyermeke.

Fontos tény az is, hogy az 1598-as visszafoglalás diadala abszolút értelemben is világhírűvé avatta Győrt. Ezt szó szerint kell érteni, hiszen a világ így szembesült újra azzal, hogy itt a török és Magyarország létezik. A győri erődöt „Európa védőpajzsa”, a „Kereszténység védőpajzsa” kitüntető címmel illették.

A Duna bástyán 1598. március 29. hajnalán bontakozott ki a legádázabb kézi tusa, a test-test elleni közvetlen harc, így lett a Duna bástya a kiontott vér felitatója, sőt a harcban elesettek nyughelye. Vagyis a kereszténységért vívott élet-halál harc színterén, nemzeti kegyeleti emlékhelyen járunk. A szomszédos Prohászka Katolikus iskola udvarán a bebetonozás előtt láthatóvá váltak a Vérbástya büszke falai. Itt történt a keresztény túszok felrobbantása, a dicsőség szörnyű ellenpontjaként.

S maga a Vaskakas is üzenetet hordoz. Két szimbólum látható egymás felett a híres madarat tartó rúdon, a kereszt és a félhold. A világ egyik felét a kereszt jele emlékezteti Istenre, a másikat a félhold. Ez a becses jelkép egyesíti a reformáció érckakasát, az apostoli kettős keresztet és a félholdat. Üzenete pedig az egész világnak szól. Egy az Isten! – ezt kiáltja világgá a Vaskakas.

TV-s szerkesztő: Kárpát Zsolt