Sajnos ez az év nagyon csapadékszegény. Kialakultak az országban kritikusan száraz területek, például olyan helyek, ahol az átlagcsapadék fele sem hullott le. Nem is beszélve az altalajok jelentős vízkészletének csökkenéséről, a nyári vagy akár tavaszi forróságról és a légköri aszályról.

Száraz időszakokban a növényeink nemcsak a vizet, de a tápanyagot sem tudják felvenni, így romlik a kondíciójuk és jóval fogékonyabbak lesznek a rovarok és gombák általi fertőzésekre.

Jó megoldás lehet a lombtrágyázás, azaz permetezővel való tápanyagkijuttatás, amit akár növényvédelemmel összekapcsolva, vagy csak magában is megcsinálhatjuk. Figyeljünk rá, hogy 25 Celsius-fok felett ez sem végezhető, mert perzselést okozhat, sőt a gyártó általi hígításra is figyeljünk. A legjobb megoldás pedig, ha növényeinket tudjuk locsolni.

Sajnos már az előző években is jól látszott, hogy csak azok a kertek, nyaralók növényei, zöldfelületei tarthatók fenn, ahol megoldott a vízutánpótlás. Például van kiépített víz vagy fúrt kút, mert az esővíz összegyűjtése egyre reménytelenebb feladat, hiszen nagyon ritkán esik. Ha pedig mégis elered, előfordul, hogy annyi csapadék zúdul le, hogy nincs mibe felfogni, összegyűjteni.

Locsolás vagy öntözés? Mikor, mivel, hányszor?

Ezek a kertbarátok által leggyakrabban feltett kérdések, amiket megpróbálok „elmagyarázva” megválaszolni. A legjobb lenne az összegyűjtött esővíz, vagy az állott víz, amely legalább levegő hőmérsékletű, de ehhez nagy víztartályokra, hordókra vagy öntözőmedencére lenne szükségünk. Ezzel napközben is bátrabban öntözhetünk, mert nem forrázzuk (hűtjük) le növényeinket.

Gondoljunk csak bele, hogy a levegő 35 Celsius-fokos, a talaj és a növény is közel ilyen hőmérsékletű, de a kútból feljövő víz 5-10 Celsius-fok közötti, és ezt „szórjuk” rá a növényeinkre. Csoda, hogy nem kezdenek el tüsszögni. De félretéve a viccet, egyáltalán nem teszünk jót nekik, hacsak az öntözést nem reggel vagy kora délelőtt végezzük, mert így még akár pára is van, és még talán forróság sincs.

Az esti locsolásnak nem vagyok híve, hiszen a talaj és a növények felhevült állapotban vannak, a víz hideg, arról nem is beszélve, hogy az éjszaka során a növények nem fotoszintetizálnak, így a vizet sem veszik fel. Tehát egész éjjel párában, vízben állnak, ami akár a gombás fertőzések melegágya is lehet. De ha nincs más megoldás, főleg annak, aki munka mellett gondozza a kertjét, még ez is jobb megoldás, mintha napközben locsolna.

Amit tényleg ne tegyünk, még a gyep esetében sem, hogy a nagy melegben elindítjuk a locsolórendszert. Ne gondoljuk, hogy ezzel lehűtjük a környezetet vagy a növényt. Sajnos nem, de a gombás fertőzéseknek kedvezünk ezzel.

Kertfenntartóként nem egyszer tapasztaljuk, hogy már nemcsak a tujákat, de a gyepfelületet is permeteznünk kell gombaölő szerekkel, hogy ne a gombás foltokban, hanem a szép zöld gyepfelületben gyönyörködjenek a megrendelőink.

Igen, sajnos ma már itt tartunk, a gyümölcsös kert mellett a díszkertben is elengedhetetlen a növényvédelem.

Ötlet: Több kertbarátnál látom, hogy egy 100-200 literes hordót bevisznek a fa koronája alá (nem a tövéhez), felengedik vízzel, és 4-5 kis furaton keresztül elszivárogtatják a vizet, így biztosítva a bőséges vízmennyiséget.