Sok kertbaráttól hallom, hogy a peremövezetekben a tél folyamán megjelennek a vadak, ezért erre már most készüljünk fel!

Ha van kerítés, akkor annak a javításával kezdjük, ha biztosra akarunk menni és még a fáink is fiatalok, a legjobb megoldás a műanyag törzsvédő háló használata, amivel nemcsak a fáinkat, de a törzses bogyósainkat, sőt a szőlőtöveket is megvédhetjük.

Már most gondoljunk a tavaszra, azaz a tavaszi magvetésre, palántavetésre. Érdemes már most előkészíteni a palántavetéshez a talajt/földet, és azt fertőtleníteni. Erre a legjobb módszer, ha 80-90 fokon, 20 percre betesszük a sütőbe, így a fertőtlenítés és az esetleges gyomok csírátlanítása is megtörténik. A meglévő kész/érett komposztot szedjük szét és rostálást követően akár a kijuttatást is megkezdhetjük. A már letermett és megtisztított zöldségágyásokba ásóvilla segítségével beledolgozzuk a talajba vagy éppen a manapság oly népszerű magaságyásokba. A durvább szemcseméretűeket a most telepítendő fák ültetőgödrébe vagy a már meglévő fák, cserjék talajának takarására – kicsit begereblyézve – tudjuk felhasználni. Január-februárban a finoman átrostált komposztot a gyepfelületünk tápanyagpótlására is használhatjuk.

Figyeljünk arra, hogy az érett komposztföld töményen nem használható, csak keverve, mert ellenkező esetben a növényeink pusztulását is okozhatja a tömény tápanyag.

Bőven van lomb és növényi hulladék (szár, gyökér és még fűnyiradék is) a kertekben, és az igazi kertbarát tudja, hogy ez értékes tápanyag, aminek a komposztálóban van a helye. Ha ezeket eldobjuk a kertjeinkből és műtrágyát viszünk be a tápanyagok – részbeni – pótlására, valljuk be őszintén, ezzel a talaj- és az ivóvizet szennyezzük. Arról nem is beszélve, hogy ez egy elég egyoldalú tápanyag-utánpótlás, és ebből adódik, hogy nagyon sok növényünk tápanyaghiánnyal fog küzdeni, és emiatt fogékonyabb lesz a kártevőkkel és kórokozókkal szemben. Természetesen a beteg/fertőző növényi részeket ne tegyük a komposztba, ezeket a barna zsákba vagy a barna fedelű kukába tudjuk elhelyezni.

A már előkészített konyhakert talaját télre sem kell üresen hagyni, most érdemes vetni/duggatni az őszi fokhagymát, a vöröshagymát és a lila hagymát, de vethetünk áttelelő retket, borsót is az ágyásokba. A sárgarépát, zellert, céklát már takarítsuk be, de a petrezselymet, bimbóskelt hagyjuk, ezekről télen is tudunk szüretelni a vasárnapi húsleveshez valót. A betárolt gyümölcsöt, zöldséget hetente ellenőrizzük és a beteg növényeket távolítsuk el.

A lehullott lombot folyamatosan szedjük össze és még az utolsó fűnyírásból származó gyepnyiradékkal keverjük össze, és így tegyük a komposztba. A már lombtalan fáinkon érdemes őszi lemosó permetezést végezni, az így lepermetezett fáinkon a téli kórokozók/kártevők áttelelését csökkenthetjük. Egyre több kertbarát keni be mésztejjel – főleg a csonthéjas – fáik törzsét, esetleg vázágait, így védekezve az ott megbújó kártevők, és nem utolsó sorban a téli napsugárzás ellen, így nem repedezik fel a fák kérge és kiváló védelmet nyújt. Sőt, az így lekezelt fák tavasszal 6-10 nap csúszással indulnak meg, így a korai fagyoktól is védelmet nyújt.

Telepítsünk málnát! Az ültetést követően a vesszőket 4-5 rügyre vágjuk vissza. A már meglévő töveknél a beteg és a már letermett vesszőket tőből távolítsuk el. Most van a gyümölcsfák telepítésének ideje is, arra figyeljünk, hogy ugyanazon fajta helyére 5-6 évig ugyanazon fajt ne ültessük. Tehát egy alma vagy körte helyére lehetőleg csonthéjas (cseresznye vagy kajszi) kerüljön.

Sokan kérdezik, hogy kell-e 80x80x80 cm-es ültetőgödröt kiásni egy-egy oltvány telepítése előtt. A válaszom: igen, mert így látjuk a talajnak a szerkezetét, az esetleges talajhibákat és a gödör alján elhelyezett istállótrágyával vagy komposzttal tudjuk a fa tápanyagszükségletét biztosítani.