Újabb sikerdarab a teátrumban

A keserédes komikum klasszikusa

Fotó: O. Jakócs Péter

P. Csapucha Adrienn

2022.09.30. 12:09

Az Esőember elsöprő sikerű premierje után máris itt a Győri Nemzeti Színház következő bemutatója. Szeptember 30-án Jean-Baptiste Poquelin, azaz Molière előtt tisztelegve, A képzelt beteg című művet láthatja a közönség. A keserűen komikus mű modern köntösbe öltöztetve merítkezik a múltból, reflektálva a jelenre, tanítást nyújtva a jövőre nézve.

400 évvel ezelőtt született Molière, aki egyfajta összegzésnek szánta a most bemutatandó darabot. Összegzésnek, de nevezhetnénk búcsúnak is, hiszen tudta, hogy hamarosan meg fog halni. És valóban, életének talán legismertebb momentuma az az utolsó pillanat, amikor A képzelt beteg (Le Malade imaginaire) előadása közben a színpadon összeesett, majd néhány órával később saját otthonában meghalt. Darabjának népszerűsége azonban azóta is töretlen, Győrben Zakariás Zalán rendezésében egy egészen új megközelítésben, különleges kiegészítésekkel debütál a vígjáték.

„Egy rég dédelgetett álmom válik valóra azzal, hogy megrendezhetem ezt a darabot, noha korábban már dolgoztam Molière-műveken. A főszereplő egy általa felépített világban él, amit folyamatosan sterilnek akar tudni, de ez a fajta aggodalom eltorzítja az életét. Ha elhisszük magunkról, hogy betegek vagyunk, akkor előbb-utóbb azok is leszünk, hisz az agyunk irányít mindent, egy gépezet, a testünk játékszere, ez utóbbi pedig reflektál mindenre. Molière abban erős, hogy jól működő komikus szituációkban, nagyon keserűen és fanyarul meg tudja mutatni, hogy olykor mennyire eltorzulunk mi emberek”– nyilatkozta a Győr+ Médiának a rendező. Zakariás Zalán úgy véli számos kérdést vet fel a darab, ami ma is aktuális, például, hogy az orvostudomány hogyan segít egy bizonyos betegségen, vagy mitől lesz egyáltalán betegség egy betegség.

A címszereplő Argan-t Csankó Zoltán alakítja, ami azért is érdekes, mert korábban Funtek Frigyes rendezésében egy Bulgakov-darabban magát Molière-t játszotta a győri teátrum művésze. A színész a főpróba szünetében egy érdekes történetet idézett fel lapunknak. „Nagyon sokáig öltözőpartnerem volt Kern András. András táskájából állandóan vérnyomásmérők lógtak ki, és egyszer egy újságíró megkérdezte tőle, hogy maga valóban hipochonder? Mire azt felelte: nem én egy nagyon beteg ember vagyok! Érdekesség, hogy ezt a gondolatát sikerült belecsempésznünk a darabba” – árulta el Csankó Zoltán. Beszélgetésünk közben a mögötte elterülő díszletre mutatva azt is elmondta, örül, hogy a rendező egy modern térbe, modern világba, modern jelmezekkel álmodta meg a darabot. „Nem akarok mindent elárulni, de annyit mondhatok, hogy a végén lesz egy csavar is” – tette hozzá a képzelt beteget megformáló művész.

Nőként nagyon nehéz komikusnak lenni, főleg „commedia dell’arte” stílusban, de Mózes Anitának ez sikerült. Az ezerarcú színésznő ezúttal szolgálólányként tűnik fel a színpadon. „Egy nő akkor igazán humoros, ha kicsit szarkasztikus. Az, hogy most egy ilyen feladatot kaptam, bevallom elég megterhelő. Járai Máté van a szemem előtt, aki fantasztikusan tudja hozni ezt a stílust, így egy picit őt próbálom leutánozni”– vallott a vígjátékkal való kapcsolatáról Anita.

Korábban a rendező úgy nyilatkozott a Győr+ Médiának, hogy jó vígjáték nincs tragédia nélkül és ez igaz a szerelemre is. Ebben az előadásban a szerelmi szál egyik kulcsfigurája Foltányi Edina, aki a teátrum igazgatójának felkérésére érkezett Győrbe. A Kaposvári Egyetem ötödéves hallgatójának első külsős munkája Angélique szerepe. „Argan úr lányát játszom a darabban, aki Cléante-ba szerelmes, de az ifjú Decretenus-nak vagyis az orvos fiának szánja apja, ez adja az alap konfliktust” – mutatta be az általa megformált karaktert a fiatal tehetség. Edina azt is elárulta, hogy a naivitással kezdetben voltak problémái, az egyetemen ugyanis mindig a drámaisága került a középpontba, de nagyon örül, hogy megtalálta a szerep. „A hely és a társulat sem volt ismeretlen, hiszen gimnáziumi éveim alatt itt stúdióztam, így öröm volt a visszatérés” – tette hozzá a meghívott művész.

És ha már emberi kapcsolatok, kíváncsiak voltunk arra is, hogy Decretenus, vagyis Hajdu Tibor hogyan vélekedik a darabról. „A komédiában elég sokszor elrajzoltan jelennek meg a karakterek, mi azonban próbáltuk a normalitás talaján tartani az apát és fiút, ezzel ellensúlyozva az ő jelenlétüket az előadásban. Pörneczi Attilával együtt egy hétköznapi alakításratörekszünk, hiszen egymásból építkezünk, van egy erőteljes viszony az apa és fiú közt, melynek a legapróbb szegmensét is szeretnénk bemutatni” – vallott a darab koncepciójáról a teátrumban immár második évadját kezdő színész. Tibor biztonságban érzi magát a társulatnál, és ez a legfontosabb számára, ahogy az is, hogy az itt töltött idő alatt otthonra talált Győrben.

A képzelt beteg a teátrum idei évadának első nagyszínpadi bemutatója, Bakos-Kiss Gábor szerint soha nem véletlen, hogy egy színház mivel és hogyan indítja az előttük álló szezont. „Ez egy olyan előadás ami jó felütés lehet. Egy jó teátrumnak egyszerre kell gondolkodtatnia és igényesen szórakoztatnia. Mi, a Győri Nemzeti Színházban a legszélesebb palettával kínáljuk meg a nézőket, az étlapunk, a menüsorunk hihetetlenül változatos. Ez az előadás pedig úgy akar nagyon jól szórakoztatni, hogy ott vannak mellette a kis gondolatok, amelyek mindenkinek útravalóként, vagy ha úgy tetszik ”take away food”-ként tudnak megjelenni az életében” – nyilatkozta portálunknak a direktor.

A képzelt beteg plakátjáról egy ismert győri alkotó, Malasits Zsolt műve köszön vissza, hogy miért, erről is kérdeztük az igazgatót. „Ez egy közös gondolkodás eredménye. A plakát is az előadás része, ugyan úgy üzenetet hordoz, a kép tulajdonképpen az előadás esszenciája” – zárta beszélgetésünket Bakos-Kiss Gábor.