Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet a 31. magyar és az 51. világméretű Föld napja (április 22.), melynek kiemelt témája maradt a biológiai sokféleség megőrzése is. Azonban már nem elég egy nap, hogy tegyünk a bolygónkért, azért folyamatosan dolgoznunk kell.

Ugyan a pandémia kicsit elvágja az embereket egymástól, mégis valahol tudatosítani kell, hogy egy közösséghez tartozunk. Ha távol is áll tőlünk a világ túloldalán élők problémája, előbb-utóbb az kiütközhet a bőrünkön. A környezetvédelem nem ér véget az ország határaival – mutat rá Markó-Valentyik Anna annak fontosságára, miért kell globális keretek között gondolkodnunk, ha a jövőről beszélünk.

Anna úgy tapasztalta, mindenkit legjobban a saját környezete és érdeke motivál, kevesen vannak, akik a nagy közösért feladják az egyéni kényelmüket. Ugyanakkor rámutatott, nincs is mindig szükség erre, hiszen helyben is sok probléma vesz minket körül. „Ha mindenki a saját háza tája körül megtenné a kellő lépéseket, akkor egyértelműen menetelhetne előre a dolog” – hangsúlyozta.

Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan! Markó-Valentyik Anna szerint ugyan elcsépeltnek tűnhet, de sok kicsi tényleg sokra mehet, így ha bennünk van a változáshoz kellő hajlam csírája, azt hagyjuk kihajtani, merjünk belevágni.

Anna hangsúlyozta, az egyénnek, a civileknek is felelőssége van a környezettudatosabb élet felé elmozdulásban, hiszen tetteikkel aktivizálják, motiválják a döntéshozókat. Nem szabad a másikra várni, tenni kell! – nyomatékosította.

Példaként hozta fel a szemétszedő civilek munkáját, amihez aztán sokan csatlakoztak, mert közös a cél, ismeretlenek mozdultak meg ugyanazért.

Mit tehetünk? Sokat. Változtassunk a szokásainkon, még akkor is, ha az megkíván tőlünk valamennyi erőfeszítést, hiszen itt kezdődik a környezetünk felé mutatott felelősebb magatartás. Ha a változás beépül a mindennapokba, már nem is lesz terhes.

A Föld Napja Alapítvány (FNA) honlapja is adhat ötleteket az elrugaszkodáshoz. Az tanácsolják, néha mondjunk le az autóról. Étkezzünk egészségesebben, fogyasszunk kevesebb húst, több zöldséget, főleg hüvelyeseket, tartsunk vegán napokat. Fogyasszunk csapvizet a palackozott helyett, valamint az üdítők helyett is. Csak Magyarországon évente 1,2 milliárd liter ásványvíz fogy, ez kb. 45 ezer tonnányi műanyag palackot jelent – közölte az FNA.

Fordítsunk több figyelmet a vásárlásunkra, s az abból keletkező hulladékunkra. Ajándékozzunk inkább szakértelmet, élményt, de ha csomagolni is kell, azt oldjuk meg kreatívan: kendőbe, régi újságba, üvegbe. Ha tehetjük, utasítsuk vissza a nejlonzacskót, próbálkozzunk a csomagolásmentességgel, gondoljuk át a mennyiségeket, ne landoljon az étel a kukában. Amit lehet, komposztáljunk. Az agresszív szerek helyett váltsunk szelídekre: a mosószóda, a szódabikarbóna, a fehérítő-folttisztító só, az ecet kiváló a célra. S ültessünk haszonnövényeket, fákat.

A mozgalom célja, hogy ráébredjünk, ne mindig másoktól várjuk a megoldást, mi magunk is tegyünk a jobb, élhető jövőnkért és utódaink jövőjéért!

Markó-Valentyik Annát, a győri Vaskakas Bábszínház művészét egy borúsabb jövő képe ösztönözte a változtatásra, lépett és úgy döntött, folyamatosan átáll egy új életre, létrehozta a Zölden Győrben oldalt, ahol szemléletformáló ötletekkel igyekszik segíteni másoknak.

Tisztíts meg egy szigetet!

Győr város területén 141 szelektív hulladékgyűjtő sziget található, melyek közvetlen környezete a nem megfelelő használati szokások miatt sokszor szemetes, koszos. A Föld napja alkalmából április 22-én „Tisztíts meg egy szigetet!” elnevezéssel egy közös kampányt szervezett az önkormányzat, a Győr-Szol Zrt., a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Győr+ Média Zrt. A kezdeményezésnek köszönhetően – amihez tevőleg többek között a Győr+ Média kisebb csapata is csatlakozott – 43 sziget lett ráncba szedve.

A mai szemétszedő akcióról itt olvashatnak bővebben:

„Tisztíts meg egy szigetet!” akció Győrben