Március 23. a lengyel-magyar barátság napja, amely Győrben különösen jelentőségteljes ünnep. 2007 óta az ünnepi eseményeket felváltva tartják a két országban, de sajnos idén a koronavírus-járvány miatt e közös emlékezés elmarad.

15 évvel ezelőtt, 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrben aláírták a győri nyilatkozatot és átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét a Bem téren, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol.

„Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” (Stanislaw Worcell) – olvasható az emlékmű feliratán.

A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozat – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította, március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

Azóta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében.

A magyar-lengyel kapcsolatok az államalapításra nyúlnak vissza. A legenda szerint Szent Kinga lengyel királyné, IV. Béla lánya (Lengyelország egyik védőszentje) imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, s ő nyittatta meg a híres wieliczkai sóbányát.

A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lajos kisebbik lányát, Szent Hedviget – aki férjét, Jagelló Ulászló litván fejedelmet és annak népét a keresztény hitre térítette – szintén Lengyelország védőszentjeként tisztelik. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője a lengyel szabadsághős, Bem József volt.

Dr. Pergel Elza alpolgármester  Facebook oldalán a következőket írja: “Kolonics Péterrel, a Győr Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatának elnökével közösen nyitottuk meg a mai napi „barátság napot” az összefonódó két tölgy előtt, emlékezve minden, közös múltunkból való eseményre és bízva a további közös barátságban töltendő ezer évben.”