Modern szemléletű logopédiát képviselő osztrák szakember tartott előadást a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán nemrégiben. Az őt meghívó oktató, dr. Zajdó Krisztina szerint az ilyen programok azért is fontosak, mert a kutatás és a tudományosan bizonyítottan hatékony kezelések alkalmazása felé terelik a szakma képviselőit.

A Széchenyi István Egyetem „Intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” címmel valósít meg egy európai uniós támogatású projektet, amelynek célja, hogy a hallgatók képesek legyenek reagálni a munkaerőpiaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre. Ennek kapcsán több képzésterületen külföldi oktatókat is bevonnak a képzésekbe.

Az egyik ilyen alkalom nemrégiben az Apáczai Csere János Kar Gyógypedagógia Tanszékén volt, ahol dr. Zajdó Krisztina egyetemi docens meghívására Melanie Dornstauder osztrák logopédus tartott angol nyelvű előadást a gyógypedagógia szak logopédia szakirányán tanuló hallgatóknak. Elismert szakemberről van szó, aki BSc-diplomáját Bécsben, MSc-diplomáját Sheffieldben, az Egyesült Királyságban szerezte, és az osztrák fővárosban logopédiai magánklinikát vezet, ahol gyakornokok képzésével is foglalkozik. Ezenkívül évek óta oktat a bécsi Alkalmazott Tudományok Egyetemén folyó logopédusképzés oktatójaként is, miközben szeptember óta a Newcastle-i Egyetemen PhD-hallgató.

 „Egy olyan nemzetközi kutatási projekt során ismertem meg őt, amelynek célja az európai uniós országok és néhány környékbeli állam logopédiai ellátórendszerének a vizsgálata. Többek között annak az elemzése történik meg, hogy az egyes országokban milyen gyakorlatot folytatnak a logopédusok, kik kerülnek be a logopédiai ellátórendszerbe, valamint hogy az ellátottak milyen kezelésekben részesülnek. Kiderült például, hogy e tekintetben Magyarország az EU középmezőnyében helyezkedik el, megelőzve például egyes dél-európai országokat. Hazánk viszonylag jól áll a logopédiai ellátásra fordítható órakeret mennyisége szempontjából; ez az EU sok országában jóval korlátozottabb, így a logopédiai terápia ezekben az országokban kevésbé hozzáférhető. Ellenben például Skandináviában sokkal több pénzt fordítanak a felszerelésekre és a kutatásra is – mondta el dr. Zajdó Krisztina. – Melanie Dornstaudert elsősorban azért hívtuk meg, mert a modern szemléletű logopédiát képviseli. Magánklinikáján rendkívül nagy hangsúlyt kap az evidenciaalapú gyakorlatok alkalmazása, ami azt jelenti, hogy olyan logopédiai és kiegészítő kezeléseket nyújtanak, amelyekről tudományosan kimutatták, hogy hatékonyak. Ehhez tudni kell, hogy a logopédiában ma még nagyon sok olyan tapasztalati, benyomásalapú kezelési formát használunk, amelyek hatásossága és hatékonysága kutatás hiányában egyelőre nincs tudományos eredményekkel alátámasztva. Az ilyen EU-s kutatási projektek, mint amelynek keretében Melanie-val együtt dolgozunk, többek között azért is kiemelkedően hasznosak, mert egyértelműen a kutatás és az evidenciaalapú kezelések alkalmazása felé terelik a szakma képviselőit.”

A győri előadáson áttekintették a logopédia mint önálló tudományág kialakulását Ausztriában, az osztrák logopédusképzés történetét, a kurrens képzések formáit és tartalmát. Szó esett arról, milyen nehézségekkel járt az áttérés a Bologna-rendszerre, milyen felvételi eljárást követően kerülhetnek be a hallgatók a képzésekbe, s az érdeklődők megismerhették egy logopédiai magánklinika alapításának és fenntartásának nehézségeit is. A hallgatók visszajelzései alapján hasznosnak bizonyult a nemzetközi példa tanulmányozása és az eszmecsere. 

„Mindig nagy öröm számunkra, ha külföldi professzor vagy oktató látogat el az Apáczai-karra – tette hozzá dr. Baranyiné dr. Kóczy Judit nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. – Egy-egy előadásnak több hozadéka is van: egyfelől a nemzetközi szintű tudásmegosztás, a perspektíva kitárása mind a hallgatók, mind az oktatók számára fontos, hiszen a digitális korban még jelentősebbé vált az országhatárokon átívelő kutatási együttműködés, szakmai tapasztalatcsere. A másik fontos elem az, hogy hallgatóink olyan prominens személyiségekkel találkozhatnak, akik szakmai elismertségük révén hitelesek, így példát mutathatnak elköteleződésük terén. Végül hadd említsem meg az idegen nyelvű előadások hasznát is: ma már Magyarországon is elvárás, hogy ne csak az egyetemről kikerülő hallgatók beszéljenek jól idegen nyelvet, hanem az egyetemi oktatásban is felhasználhatók legyenek például angol nyelvű tananyagok, szakirodalmak. Hallgatóink visszajelzése egyértelműen pozitív, igénylik a nyelvtudást fejlesztő előadásokat, amelyekre szerencsére ebben az évben is több lehetőségük volt.”

Hancz Gábor