Miért kellett április 4-én és november 7-én egy egész országnak ünnepelni az idegen uralmat? Május 1. – sör, virsli, de mit akart reprezentálni vele a hatalom? Miért akarta a pártvezetés az ember egész életét átszőni óvodáskortól kezdve? Hogyan válhattak a Magyar Népköztársaság állampolgárai szocialista hazafikká, és meddig kellett várni a szocialista nemzet kialakulására? A sok kérdés között ezek megválaszolására is sor került a győri MCC-ben a Papp Milán által szerzett: A párttal, a néppel…eszmék és politikai mozgósítás a Kádár-korszakban című könyv bemutatóján, melyre több, mint hatvan, többnyire fiatal érdeklődő gyűlt össze.

Pap Milán szerző és Botos Máté az MCCPress kiadó vezetője beszélgetésük elején a fiatal közönségnek felvázolták néhány gondolatban, hogy a szocializmus évtizedeiben, eltérve a ma megszokottaktól valóban diktatórikus eszközök segítségével tartotta fenn a hatalom azokat a társadalmi-gazdasági mechanizmusokat, melyek meghatározták e négy évtized államiságát.

Botos Máté feltette azt az érdekes kérdést a szerzőnek, hogy miként lehet az, hogy egy ilyen fiatal ember, aki csak pár évet élet a könyv által elemzett korszakban, mégis ennyire pontos és mélyreható ismeretekkel rendelkezik felőle. Pap Milán megjegyezte, hogy egy középkorásznak sem kellet a középkorban élnie ahhoz, hogy nagy tudást szerezzen belőle, elég, ha az emberben megvan az érdeklődés, illetve a kutatói szándék.

Véleményük szerint a Kádár-rendszer politikáját nagyban meghatározta az 1956-as események és az azt követő megtorlások, melyet a hatalom a három évtized alatt mindvégig igyekezett tabuként kezelni, mely a politikai mozgósításában és a szocializmus általa vélt társadalmasításában mindvégig érződött.

A beszélgetőpartnerek megállapították, hogy az egész Kádár-korszak tekinthető a desztalinizáció politikájának magyar „változatának”, amely próbált mind végig azon keretek között mozogni, mely a társadalmi elnyomatás és fellazulás között megszabta az „arany középutat”. A gulyáskommunizmus, vagy fridzsiderszocializmus egy politikai eszköz volt, arra, hogy az 1960-as években megkezdet társadalmi konszolidáció és új gazdasági mechanizmus „vívmányai” életképesek maradjanak és ezáltal a politikai hatalom legitimálja magát a nép számára.

Pap Milán és Botos Máté kitértek arra, hogy a viszonylagos társadalmi jólét mögött meghúzódtak azok az egypártrendszerbeli eszközök, melyek a társadalom szöveteit a mindennapokban átjárták. Kitértek arra, hogy milyen viszonyrendszer fűzte a Kádári vezetést a mindenkori szovjet pártnomenklatúrához, valamint, hogy mennyiben volt függő a magyar népgazdaság a KGST és a szovjet piacoktól, a mindenkori szovjet gazdasági érdekektől.

A rendszer felépítéséből és működéséből adódóan a „cserekereskedelem” szintjén álló szovjet gazdasági blokk nem lehetett hosszú távon életképes a piacgazdaság mellett, ami folyamatos hiánygazdasághoz, selejttermeléshez, valamint végső soron eladósodáshoz, gazdasági összeomláshoz vezette az egyes tagországokat. Ez volt a fő alapja, hogy a szocialista berendezkedésű Kádár-rendszer is összeomlott három évtized alatt.

Maga a Kádár-rendszer joggal tekinthető egypártrendszerű diktatúrának, melynek fő szándéka volt a szocializmus társadalmasítása, a demokratikus szocializmus felépítése Magyarországon, valamint a társadalom minél szélesebb tömegeinek bevonása a politikai mozgósításba, ezáltal biztosítva hatalmának legitimitását.

A beszélgetést követően a nagyszámú fiatal közönség kérdéseket tettek fel a szerzőnek és beszélgetőpartnerének, melyek során többször elhangzott, hogy erről a korszakról a nagyszüleiktől szoktak hallani, de nehéz számukra azt valóban elképzelni és megérteni, hogy mi is jellemezte e három évtized Magyarországát. Voltak, akik a társadalmon belüli vagyoni különbségekre, vagy az államnak a különböző egyházakhoz fűződő viszonyára és politikájára kérdeztek rá.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2021. november 10-én 17.00 órakor Székely Levente ifjúságkutató: Hát ilyenek! – az ifjúság megismerése című előadásra fog sor kerülni.

Fotó: MCC