“Csak egészség legyen! Minden rosszban van valami jó!” - ezen elcsépelt mondatok ma már felértékelődnek, sőt, becses kis kinccsé válhatnak, ha ezeket a gyakorlatban is birtokoljuk. Minden idegszálunkkal azon vagyunk, hogy egészségünk megtartása mellett, pozitív hozzáállásunkat se veszítsük ebben a kiélezett járványügyi helyzetben. Mint ismert, november 11-én a színházak bezárták kapuikat közönségük előtt, a művészek azonban továbbra is dolgozhatnak a kulturális intézményekben. Ez igaz a Győri Balett társulatára is, a táncművészek egészségesek, mi több, jelenleg három új darabon dolgoznak, az együttes pedig tele van tervekkel.

– A tavaszi időszak tapasztalataival a hátam mögött az idei, nehezített évad eleje óta arról beszélek, hogy egy művésznek nincs szomorúbb pillanata, mint amikor elveszíti közönségét. Mindannyian tudtuk, hogy bekövetkezik, amit jósoltak, elér majd bennünket is a járvány második hulláma, ezért minden előadásunkat ajándékként éltük meg, hogy találkozhattunk a közönségünkkel. Felkészülten vártuk, és az eredményeket látva jól védekeztünk a járvánnyal szemben. Már augusztus végén bevezettük a mindenkire érvényes COVID-protokollt. A maszkviselés, a lehetséges távolságtartás, a fertőtlenítés eredményre vezetett, az elmúlt időszakban öt táncost kellett teszteltünk, mindenkié negatív lett. Hivatásunkból fakad, hogy jól tűrjük a nehézséget és fájdalmat, a társulat fegyelmezett, követi a járványügyi szabályokat, a táncosok ténylegesen csak a stúdió, a színház és az otthonuk közt mozognak.

– Rátermett, jó vezető, bölcs és határozott, előrelátó útmutatások. Hideg fej, forró szív – akkor ezek nemcsak a karmesterek, de a balett igazgatók ismérvei is?
– Idén, 2020-ban semmit nem adnak könnyen, mégis úgy érezzük, megkapunk mindent, ezért sem szabad feladnunk. Szerencsések vagyunk, meg tudtuk tartani a tervezett bemutatóinkat, még nyáron elindult a csecsemőszínházunk, terveink szerint december 19-én tárjuk a kicsik és nagyok elé a Kippkopp karácsonya című második darabunkat. Körforgás estünk győri bérletes és budapesti bemutatója nagy sikert aratott, a tavalyi évadból bepótoltuk az Anna Karenina előadásokat, a szarvasi és a debreceni közönség is bizalmat szavazott nekünk. Elmaradnak viszont a december 2-ai és 3-ai Körforgás estek, ezeket a későbbiekben pótoljuk, remélhetőleg már közönség előtt. A sors igazán kegyeibe fogadott minket.

– Szerencsés és irigylésre méltó állapot. Mint igazgató, nem tapasztal semmi megtorpanást, hezitálást vagy kétségbeesést? Mindenki maximálisan teszi a dolgát a nehezítő körülmények ellenére is?
– Talán szerénytelennek tűnök, de van egy olyan érzésem, hogy azért vagyok most ebben a pozícióban, mert tudom a válaszokat, szakmailag átlátom és értem az együttes működését, tudom, hova kell húzni a hangsúlyokat, amikor ilyen nehézségekkel nézünk szembe. Habitusomból fakad, hogy mindebben a lehetőséget látom meg. Tele vagyunk tervekkel, fejlődünk, decemberben például elindítjuk online boltunkat a Győri Balett által használt környezettudatos termékekkel, és filmet forgatunk a „Ne bánts!” című előadásunkból. Rengeteg kihívás vár még ránk, de ami a legfontosabb, mindenki egészséges, és erre helyezzük a fő hangsúlyt! A győri önkormányzat és a város közönsége mellettünk áll, érezzük, hogy ránk most nagy szükség van. Lelki és szellemi töltöttséget tudunk mutatni még ebben a nehéz helyzetben is. Ez a művészet szerepe és ereje.

– A társulatot nagy megtiszteltetés érte, ugyanis a Művészetek Palotájának együttese lett az idei évadban, mi történik a november 26-ra meghirdetett premierrel?
– Áttettük december 10-re, de természetesen csak online tudjuk megtartani. Sztravinszkij/Bartók est – múlt hét szerdáig ezen a néven futott, Bartók Béla zenéjének jogtulajdonosa azonban nem járult hozzá azokhoz a dramaturgiai változtatásokhoz, amit megtettünk Csepi Alexandrával. A kényszerűség egy újabb lehetőséggel ajándékozott meg bennünket, A csodálatos mandarin alapján megszületett a Mimi című táncjáték, Matuza Adrienn és Daichi Uematsu főszereplésével, igaz, Bartók Béla csodálatos muzsikája nélkül. Nyolc napja dolgozom az új darabomon a táncosaimmal, akik minden porcikájukkal és idegszálukkal segítik és támogatják elképzelésemet. Ők erre tették fel az életüket, kemények és hajthatatlanok, mindent megtesznek azért, hogy Lukács András és az én koreográfiám sikeres legyen a Művészetek Palotájában. Nekik köszönhetek mindent, sohasem hagynak cserben, hogyan adhatnám fel, akár egy pillanatra is?