Ahogy a korábbi években, úgy az idén is sikeresen vettek részt a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának hallgatói a Nemzeti Művelődési Intézet pályázatán. A tíz idei támogatott közül ketten is a győri intézményben végzik mesterszakos tanulmányaikat.

A jó szereplés az egyetemen folyó oktatás minőségét, a közművelődési szakemberek magas színvonalú képzését is mutatja.

A Nemzeti Művelődési Intézet támogatásának célja a közművelődés tudományos utánpótlásának erősítése. A Közművelődési Tudományos Pályázati Program olyan tehetséges hallgatók, szakemberek és mentoraik kutatómunkáját segíti, akik a közművelődési szakterületen kutatnak és végeznek tudományos diákköri, doktori vagy egyéb szakmai elvárásként felmerülő kutatótevékenységet. A Széchenyi István Egyetem hallgatói hagyományosan jól szerepelnek a pályázaton. 2021-ben újabb két, kulturális mediáció szakos hallgató, Ihász Csilla és Majoros Ágnes nyerte el a Nemzeti Művelődési Intézet támogatását.

„Öröm számunkra, hogy a most tízéves kulturális mediáció szak olyan hírnevet vívott ki magának, amelynek révén a mesterképzésünkre azok a hallgatók jelentkeznek, akik a közművelődés iránt tudományos igényességgel érdeklődnek, ambiciózusak és elkötelezett szakemberek. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna szakfelelősként rendkívül sokat tesz a képzés népszerűsítésében, a hallgatók toborzásában, valamint a magas oktatási minőség biztosításában” – mondta el dr. Varga Balázs, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék egyetemi docense. Hozzátette, ez a pályázat jó lehetőséget teremt számukra arra, hogy szakterületükön tudományos tevékenységet folytassanak, és olyan gyakorlatot szerezzenek, amit később a munkájuk során tudnak kamatoztatni. „Hallgatóinkat az is motiválja, hogy egyetemünkön az oktatók partnerként tekintenek rájuk, olyan szakmai jellegű, kollegiális kapcsolat jön létre, amelyben kérdéseiket, ötleteiket, felmerülő problémáikat bátran vitathatják meg tanáraikkal” – hangsúlyozza dr. Varga Balázs, aki témavezetőként a két ösztöndíjasnak leginkább a kutatási módszertanban, a publikációk felépítésében nyújt segítséget.

Ihász Csilla „Balatonakali közösségei, balatoni közösségek, a közművelődés speciális helyzete a Balaton-parton” címmel végzi tudományos munkáját.

„Kutatásomban azt a sajátos kettősséget veszem górcső alá, amely a Balaton-parti kistelepülések jellemzője. Nyáron ugyanis a turizmusból fakadóan kisvárosias jelleget öltenek ezek a települések, szezonon kívül azonban ismét kisközösségi jellemzőkkel bírnak. Ez a kettősség a kulturális ellátottságra, a jogszabályi minimumon túlmutató szakemberre, biztosítandó feltételekre is igaz, éppen ezért dolgozatomban nemcsak magát a jelenséget és nehézségeit mutatom be, de olyan jó gyakorlatokat is igyekszem felsorakoztatni, amelyek a szakemberek számára is módszertani segítséget jelenthetnek” – magyarázta Ihász Csilla, aki a témát személyes érintettsége okán választotta, hiszen maga is egy ilyen közösség tagja. A szakember Balatonakalin él, ahol egy évtizeden át dolgozott is művelődésszervezőként.

Majoros Ágnes „A közművelődési intézményekben végbement működési forma megváltozásának hatásai az intézményekben zajló kulturális tevékenységekre” című munkájával pályázott sikerrel.

„Az elmúlt 25 évben a kulturális szférában dolgoztam, így lehetőségem volt megismerni annak működését. A választott témát különösen aktuálisnak tartom, hiszen a legtöbb kulturális intézmény strukturális átalakuláson megy át vagy ment át az elmúlt időszakban. Mivel ez igen nagy hatást gyakorol az intézményekben létrejövő programkínálatra, így a kulturális szakembereknek most különösen nagy felelősségük van a minőségi programkínálat kialakításában” – mondta Majoros Ágnes kutatása hátteréről. Hozzátette, az elmúlt időszakban több olyan közművelődési intézményt ismert meg, amelyek egy átszervezést követően különböző vállalkozási formákban működnek tovább. „Az érdekel, hogy a változások milyen módon módosítják a programkínálatot, a működési metódust és a minőséget, a látogató közönség összetételét. Remélem, a kutatás megnyugtató választ fog adni arra, hogy ezek a változások nem jelentenek minőségi romlást a kulturális intézményekben.” – zárta a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának budapesti, kulturális mediáció szakos hallgatója.